Tavalyhoz képest 681-gyel több diákot vettek osztatlan tanárszakra, de még így is csak 2265-en kezdik meg a tanulmányaikat ősztől valamelyik osztatlan tanárképzésen.
220 és 300 pont közötti pontokkal jó eséllyel be lehetett kerülni az idei felvételin olyan osztatlan tanárszakra, mint digitális kultúra-történelem, biológia-matematika vagy éppenséggel angol.(Volt olyan egyetem, ahol a tanító alapszakhoz még ennyi sem kellett.)
Ezeknek azerős hármas-gyenge négyes érettségivel is megugorható ponthatároknak pedig az lett a következménye, hogy az előző évhez képest 681-gyel több, összesen 2265 diákot vettek fel valamelyik osztatlan tanári képzésre.
Ha megnézzük, az Oktatási Hivatal statisztikáiból kiderül, hogy utoljára 2018-ban kerültek be nagyjából ugyanennyien tanárszakra. A negatív mélypontot a 2020-as eljárás jelentette, amikor a felvételizők száma csak 1695 volt.
A pálya vonzerejét javította, hogy például 2025-ben és 2024-ben is emelkedett a pedagógusok fizetése.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az Eduline-nak korábban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a lemorzsolódás miatt, a felvett diákok egyötöde áll majd pályára.
Ezzel pedig nem könnyen lehet pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat, főleg például a természettudományos tantárgyakból. Alig egy hónappal a 2025/2026-os tanév kezdete előtt nagyjából szinte lehetetlen feladat például fizikatanárt találni.
