Majdnem hatvan százalékkal, 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már most is kötelező lenne a középfokú nyelvtudás igazolása a felvételin. Ezt 2020-tól biztosan bevezetik, arra azonban, hogy hogyan fog növekedni a nyelvvizsgázók aránya, a kormánynak egyelőre nincs forgatókönyve.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének meghívására a szervezet vezetői kollégiumának tagjai egyeztettek Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral a felsőoktatás fejlesztésének irányvonalairól, és az ezt megalapozó Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégiáról - közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is: jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.
Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát a gazdasági képzéseken.
Az már biztos, hogy a következő két évben emelkedik a minimumponthatár, ennél azonban nagyon változásokra is számíthatnak azok, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Az új felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, és a választható szakok száma is csökkenni fog. Íme, a legfontosabb változások.
Csökkentené az alapszakok számát és bevezetné a duális képzést a gazdaságtudományi területen a felsőoktatási államtitkárság, amely az ágazat stratégiatervezetét múlt szerdán hozta nyilvánosságra.
Megnéztük, hogyan képzeli el a felsőoktatást a kedden nyilvánosságra hozott új koncepció, és összegyűjtöttük a legfontosabb információkat azoknak, akik a februárban induló képzésekre szeretnének jelentkezni. A hét hírei és cikkei.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal...
Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nemmel elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemet mondott a zárószavazáson.
Az MSZP szerint aki az Országgyűlés előtt fekvő nemzeti felsőoktatási törvényjavaslatot támogatja, az Magyarország...
Tandíj, diplomaadó vagy önköltséges képzés vár az egyetemistákra? Bár a fizetős felsőoktatás részleteiről még mindig keveset lehet tudni, az már most biztos, hogy a hallgatók többsége fizetni fog a tanulmányaiért. De vajon milyen és mekkora tandíjat tartanának elfogadhatónak a diákok, az egyetemi tanárok és a politikusok? Papp Réka Kinga véleménye.
Huszonkilenc előterjesztés zárószavazására kerülhet sor az Országgyűlés következő három ülésnapján, hétfőn, kedden és...
Hány év alatt lehet megszerezni az óvodai nevelő szakképesítést? Milyen feladatokat láthat el? Hol lehet erre a képzésre jelentkezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban.
