Majdnem hatvan százalékkal, 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már most is kötelező lenne a középfokú nyelvtudás igazolása a felvételin. Ezt 2020-tól biztosan bevezetik, arra azonban, hogy hogyan fog növekedni a nyelvvizsgázók aránya, a kormánynak egyelőre nincs forgatókönyve.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének meghívására a szervezet vezetői kollégiumának tagjai egyeztettek Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral a felsőoktatás fejlesztésének irányvonalairól, és az ezt megalapozó Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégiáról - közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.
Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is: jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.
Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát a gazdasági képzéseken.
Az már biztos, hogy a következő két évben emelkedik a minimumponthatár, ennél azonban nagyon változásokra is számíthatnak azok, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Az új felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, és a választható szakok száma is csökkenni fog. Íme, a legfontosabb változások.
Csökkentené az alapszakok számát és bevezetné a duális képzést a gazdaságtudományi területen a felsőoktatási államtitkárság, amely az ágazat stratégiatervezetét múlt szerdán hozta nyilvánosságra.
Megnéztük, hogyan képzeli el a felsőoktatást a kedden nyilvánosságra hozott új koncepció, és összegyűjtöttük a legfontosabb információkat azoknak, akik a februárban induló képzésekre szeretnének jelentkezni. A hét hírei és cikkei.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal...
Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nemmel elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemet mondott a zárószavazáson.
Az MSZP szerint aki az Országgyűlés előtt fekvő nemzeti felsőoktatási törvényjavaslatot támogatja, az Magyarország...
Tandíj, diplomaadó vagy önköltséges képzés vár az egyetemistákra? Bár a fizetős felsőoktatás részleteiről még mindig keveset lehet tudni, az már most biztos, hogy a hallgatók többsége fizetni fog a tanulmányaiért. De vajon milyen és mekkora tandíjat tartanának elfogadhatónak a diákok, az egyetemi tanárok és a politikusok? Papp Réka Kinga véleménye.
Huszonkilenc előterjesztés zárószavazására kerülhet sor az Országgyűlés következő három ülésnapján, hétfőn, kedden és...
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
