Palkovics: 17 milliárddal nő jövőre a felsőoktatás támogatása Felsőoktatás
eduline/mti

Palkovics: 17 milliárddal nő jövőre a felsőoktatás támogatása

Jövőre 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is: jövő tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.

Mégsem lehet majd érettségi nélkül egyetemre menni

Az államtitkár kiemelte: a kormány által előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia a lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni - jelezte.

Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek, illetve módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani - közölte. Ilyen változások lesznek 2015-ben a felsőoktatásban.

Jön a kompetenciamérés és az oktatói bértábla

Kitért arra is, hogy jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál: az viszont még kérdés, hogy minden területen vagy csak pilot-jelleggel. A metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentős része ma is mér valamilyen képességet - jelezte. A mérésen nem lehet megbukni: azoknak, akik gyengébben teljesítenek, felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.

Ilyen lehet a felsőoktatás következő 15 éve

Hamarosan a kormány elé kerülhet a Felsőoktatási Kerekasztal által már elfogadott új felsőoktatási stratégia. A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok, a kompetenciamérésről pedig itt olvashattok.

Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is előfordulnak - mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövő év második felében vagy 2016 elején léphetne életbe.

A felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg. Hiányzik a rendszerből a mecénások, bankok támogatása is - tette hozzá. A hallgatók számának csökkenéséről itt olvashattok.

Így alakul át az intézményrendszer

Új intézkedésként említette, hogy a jövő évi adótörvények tartalmazzák: az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetik majd a tudományegyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét - utóbbi a mai főiskoláknak feleltethető meg. Arról, hogy esetleg a főiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik őket, még folynak egyeztetések.

A közösségi főiskola nem intézménytípus, hanem működési forma - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a főiskola jelző nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy a közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.

2016-ban már kevesebb szak indulhat

Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsőoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövő tavaszig megtenni területi alapon, munkaerő-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelően hirdetnék meg. Előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.

Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot egyaránt - mondta az államtitkár. Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, míg mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet működtetni munkásszállóként, a szakképzési rendszer részeként is. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül - jelezte.

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél "cégként" működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni - jegyezte meg. A részletekről itt olvashattok.

Elmondta, hogy jövő év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területeken a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni. Az államtitkár szerint elég intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintű társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentős eredmény. A kancellárokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.