"Az egyetemisták nem elkényeztetett sihederek" - folytatódik a tandíjvita Felsőoktatás
Eduline

"Az egyetemisták nem elkényeztetett sihederek" - folytatódik a tandíjvita

Tandíj, diplomaadó vagy önköltséges képzés vár az egyetemistákra? Bár a fizetős felsőoktatás részleteiről még mindig keveset lehet tudni, az már most biztos, hogy a hallgatók többsége fizetni fog a tanulmányaiért. De vajon milyen és mekkora tandíjat tartanának elfogadhatónak a diákok, az egyetemi tanárok és a politikusok? Papp Réka Kinga véleménye.

„Nagy hiba, ahogy amikor a tandíjról kérdéséről esik szó, akkor a felsőoktatásról csak a munkaerőpiac, a foglalkoztatottság és a költségvetés viszonylatában beszélnek. Hosszasan lehet vitázni azon, hogy a bölcsészek, jogászok, közgazdászok hány százaléka helyezkedik el a képzésének megfelelően. Soha nem jönnek azonban szóba a sokkal komplexebb és sokkal fontosabb szempontok – mégpedig az, hogy az egyes szakokon milyen embereket faragnak a hallgatókból” – mondja Papp Réka Kinga.

Az ELTE volt hallgatója szerint az oktatást még mindig sokan gyárként képzelik el, „ahová bemegy egy doboz gyerek, hozzájuk öntenek egységnyi tankönyvet és házi feladatot, a végén pedig kijön egy doboznyi mérnök”.

„Ez a szemlélet teszi az oktatási intézményeket élhetetlen helyekké, ahol a hallgatók időnként valóban nem becsülik meg a képzést, amit kapnak. Sokszor igazuk is van: mit becsüljenek azon, hogy egy unott professzor egy nagyelőadóban egyszerre háromszáz emberrel gorombáskodik?” – teszi hozzá.

„Ne a nadrághoz szabjuk a feneket”

"Nevetséges az az állítás, hogy nincs elég pénz a felsőoktatásra. Nem hinném, hogy populizmus lenne rákérdezni: minek vigyen mozgólépcső a várba, ha nem telik iskolára? A pénzt egy elavult gazdaság fenntartására költik, ahol a legnagyobb kiadásokat a korrupció generálja. A felsőoktatás alapvető problémája nem a finanszírozás, hanem az azt szervező végtelenül elavult és működésképtelen szemlélet” – mondja.

Cikksorozatunk a tandíjkérdésről

Hónapok óta kérdeztek és kommenteltek az önköltséges képzés bevezetéséről, a tandíjról és a diákhitelrendszer átalakításáról, ezért cikksorozatot indítottunk a témáról - hallgatókat, oktatókat, politikusokat és szakértőket kérdezünk arról, elfogadhatónak tartják-e az állami ösztöndíjas helyek számának csökkentését és a költségtérítéses képzések "árának" növelését. Két hete Radó Péter oktatási szakértő véleményét olvashattátok el - itt. Szálljatok be a vitába, írjátok le a véleményeteket itt, kommentben! 

A Hallgatói Hálózat tagja szerint az oktatáspolitikusok gyakran elfeledkeznek arról, hogy a diákok személyek, nem pedig az oktatás tárgyát képező „dolgok”. „Ma már léteznek egyenlőségre és a tehetség kibontakoztatására törekvő pedagógiai módszerek, amelyekkel a felsőoktatást újra lehetne szervezni, és ami alapján az egész intézményrendszert át lehetne alakítani. Arra lenne szükség, hogy ne a nadrághoz szabjuk a feneket, hanem a fenékre a nadrágot” – magyarázza.

„A hallgatók nem holmi elkényeztetett sihederek”

Papp Réka Kinga azt mondja, aki az oktatásra úgy tekint mint társadalmi pozíciók piacára, mint a társadalombiztosítás újratermelésére, vagy mint költségvetési kérdésre, az rosszul, "sőt erkölcstelenül" közelíti meg a kérdést.

„Nekem nyolc hónapos a kislányom. A nevelése irtózatos munkát jelent, éjjel-nappal igényli a figyelmemet, törődésemet. Ez egy befektetés – ennek célja nem a nyugdíjam, hanem az, hogy a gyermekemből boldog, önazonos, jóérzésű ember váljék. Hogy ebben nekem gyönyörűségem telik, az csupán kellemes mellékterméke a folyamatnak. Ugyanezen logika mentén kellene szerveződnie az oktatásnak is. Egy ilyen szemlélet szerint a tanulók nem holmi elkényeztetett sihederek, akiket tandíjjal kell rábírni arra, jobban örüljenek annak, amit kapnak” – teszi hozzá.

Papp Réka Kinga (26) az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar és média szakán végzett. A Zöld Pók Alapítvány munkatársa, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi témákban blogol, webes videókat készít, valamint tagja a Hallgatói Hálózatnak is. Jelenleg GyES-en van nyolc hónapos kislányával.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.