Az Oktatási Hivatal adatai szerint majdnem minden hatodik, a 2014-es általános, kereszt- és pótfelvételi eljárásban alap- vagy osztatlan képzésre felvett hallgató mondhatott volna le a továbbtanulásról, ha már a tavalyi évben is kötelező lett volna a középfokú nyelvtudás a felvételin: ez 59 710 főből 34 250 diákot jelent.

Öt év múlva viszont már ez a feltétel is nezíti majd a középiskolások, a mostani hetedikesek dolgát: a kormany.hu-n közzétett Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint ugyanis 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk vagy azzal egyenértékű okiratuk, és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. 

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítását a december 18-i Magyar Közlönyben ki is hirdették. A kötelező nyelvvizsgával, illetve egy emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabály is 2020. január 1-jén lép hatályba, tehát már a keresztféléves felvételire jelentkezőket is érinti majd. A felvételi rendszer átalakításáról itt olvashattok részletesen, a stratégiával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Az indoklás szerint „a felsőoktatás működtetése csak megfelelő felkészültségű és kellő motiváltsággal bíró hallgatókkal képzelhető el'', a szigorúbb bemeneti követelmények a stratégia szerint pedig a képzés minőségét is javítanák. Az biztos, hogy a nyelvtudás felvételi követelménnyé tétele csökkentené azoknak a számát, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni a diplomájukat – kérdés, hogy ők egyáltalán bekerülnének-e a felsőoktatásba.

Görgetik maguk előtt a nyelvvizsga-követelményt a hallgatók

Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt nyilatkozta, hogy tizenkét évnek "elégnek kell lennie arra, hogy egy nyelvet középfokon megtanuljon", a feltételek adottak hozzá. A nyelvtudás nélkül felvételizők és a nyelvvizsga nélkül diplomázók száma azonban mást mutat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elemzése szerint 2006 óta 42 097-en azért nem tudták átvenni az alapszakos diplomájukat, mert nem volt középfokú nyelvvizsgájuk – a ''bennragadt'' oklevelek kiváltására indították a diplomamentő programot, amelynek keretében a ''majdnem diplomások'' ingyen végezhetnek el egy nyelvtanfolyamot. Ez a probléma főleg a vidéki egyetemek, főiskolák hallgatóit érinti.

Hacsak nem reformálják meg teljesen középiskolai nyelvoktatást – ilyen terv egyelőre nincs -, a felsőoktatásba való bekerülés középfokú nyelvtudáshoz kötésével is valószínűleg azokat fosztják majd meg a továbbtanulástól, akiknek az iskolájában ez kevésbé erős, és magántanárra sincs pénzük.

Ennyien járnának rosszul az új szabállyal

A 2014-es általános felvételi eljárásban 79 265-en jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre. Közülük 19 166 főnek volt komplex (C típusú) középfokú nyelvvizsgája vagy más, azzal egyenértékű dokumentuma - például az adott nyelvből felsőfokú végzettsége, külföldi végzettsége vagy a nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványa. Felsőfokú nyelvtudásukat nyelvvizsga-bizonyítvánnnyal vagy máshogy 6302-en igazolták.

Ez azt jelenti, hogy tízből majdnem hét jelentkező, összesen 53 390 fő (a felvételizők 67 százaléka) semmilyen, a közép- vagy felsőfokú nyelvtudást igazoló dokumentummal nem rendelkezett: 2020-ben ők már a felvételiről is lemondhattak volna.

A felvettek körében alig volt magasabb azoknak az aránya, akik már az egyetem, főiskola megkezdésekor igazolni tudták a nyelvtudást. Azoknak a száma, akik nem rendelkeztek közép- vagy felsőfokú, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű dokumentummal, 35 527 volt: a felvett hallgatók 60,7 százaléka.

A keresztféléves és a pótfelvételin is hasonlóak voltak az arányok. Azok körében, akik a keresztféléves felvételi eljárásra, a 2014. februárjában induló képzésekre jelentkeztek, 73,4 százalék volt azoknak az aránya, akik semmilyen, a közép- vagy felsőfokú nyelvtudást igazoló dokumentummal nem rendelkeztek. Ez 768 főből 566 jelentkezőt jelent. A felvettek körében tízből majdnem hét hallgatónak – 483 főből 324-nek - nem volt semmilyen, a nyelvtudást igazoló papírja.

A pótfelvételin a felvett hallgatók 63,7 százaléka, 3304 fő búcsúzhatott volna el a felsőoktatástól, ha már 2014-ben is kötelező lett volna a középfokú nyelvtudás a felvételin.