Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nemmel elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemet mondott a zárószavazáson.

A jogszabály alapján nehezebb lesz az egyetemi-főiskolai felvételi, változik a felsőoktatási intézmények finanszírozása, és több szakon ismét bevezetik az osztatlan képzési stuktúrát.

A májusban kiszivárgott információkkal ellentétben a felsőoktatási törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol - vagyis az intézményi struktúra egyelőre nem változik.

A jogszabályból már korábban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.

A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak.

Pokorni erre is nemet mondott

Két fideszes képviselő mondott nemet a felsőoktatási törvény zárószavazásán: Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke mellett Lasztovicza Jenő is. Pokorni kedd hajnalban, a közoktatási törvényre is nemmel szavazott, döntését később úgy magyarázta, a jogszabályban több olyan elem is volt, amit károsnak tart.

A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a törvény meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal.

Hároméves nyelvvizsga-amnesztia: lesz, de szigorúbb feltételekkel

A parlament kedd hajnalban szavazta meg a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát", két nappal az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt azonban újabb módosítóval szabták át a könnyített diplomaszerzésről szóló passzusokat.

Az oktatási bizottság eredeti javaslatában az állt, hogy 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgát követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.

Mivel a parlament rábólintott a nemzetierőforrás-miniszter szerdai, zárószavazás előtti módosító indítványára, mégsem automatikusan kapják majd meg diplomájukat a 2013 előtt végzettek. Csak azok vehetnék át az oklevelüket, akik a felsőoktatási intézményük saját szervezésű idegen nyelvi vizsgáján megfelelően teljesítenek, vagyis nyelvvizsgát nem, de nyelvtudást tőlük is kérnének. A nyelvvizsga-amnesztiáról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok meg.