Egy kutatás megválaszolta, hogy tényleg liberális-e a ChatGPT Campus life
Tarnay Kristóf Ábel

Egy kutatás megválaszolta, hogy tényleg liberális-e a ChatGPT

A betáplált szövegek miatt a válaszai valóban inkább liberálisok, ellentétben a Google chatbotjával, ami inkább konzervatív feleleteket ad.

A beletáplált, jobbára az internetről összeszedett adatok miatt a ChatGPT válaszai inkább liberálisok, mintsem konzervatívok – idézi a Washington Post cikkét a Telex. A Kelet-Angliai Egyetem friss kutatása során arra kérték a mesterséges intelligencia (MI) alapú szöveggenerátort, hogy politikai kérdésekre úgy válaszoljon, ahogy szerinte az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Brazíliában a liberális pártok támogatói tennék.

Majd megkérték, hogy „magától” is válaszoljon ugyanerre a kérdőívre. Arra jutottak a két válaszcsoport összevetésekor, hogy az eredmények „jelentős és szisztematikus politikai elfogultságot mutattak az Egyesült Államok demokratái, a brazil Lula és az Egyesült Királyság munkáspártja felé”.

Fontos azonban ehhez hozzátenni egyrészt azt, hogy a ChatGPT tényleg megosztó kérdésekben – például a marihuána legalizációja vagy az abortusz engedélyezése – jobbára egyrészt-másrészt álláspontot közvetít, vagyis leírja, hogy mindkét félnek vannak érvei, de nem akar igazságot tenni. Ugyanakkor ahogyan bármilyen MI csak akkor működik jól, ha megfelelő adatanyaggal „etették meg”, ez a politikai elfogultságot olyanyira érinti, hogy kínaiul például gyakorlatilag felmondja az állami propagandát, pusztán azért, mert a kínai nyelvű internetes tartalmak többsége állami kontroll alatt áll. A mostani cikk hozzáteszi, hogy a szűretlen internetes adathalmazzal „betanított” MI torzításait súlyosbítja, hogy az ilyen rendszerek által használt szövegek egyre nagyobb részét már MI-botok „írták”.

Chan Park, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatója korábban azt is kimutatta, csapatával 14 chatbotot tesztelve, hogy a Google-féle Bert modellek konzervatívabbak, valószínűleg azért, mert többet tanultak a könyvekből, mint más modellek, amelyek jobban támaszkodtak az internetes adatokra és a közösségi oldalakra.

A Facebook LLaMA modellje valamivel jobboldalibb volt, míg ChatGPT 4-es kiadása gazdasági és társadalmi kérdésekben liberálisabbnak mutatkozott a válaszait illetően. A kutató szerint a különbség részben az emberi visszacsatolás miatt alakul ki, vagyis amikor a felhasználók le és felfelé mutató hüvelykujjal értékelhetik a válaszok minőségét, ami a GPT-4-es modellnél sokkal jelentősebben van jelen, mint a többi esetén. Szerinte a gyűlöletbeszédtől mentes válaszok „jutalmazásával” a liberális szöveggenerálást is erősítjük.

Mind a két kutatásnak persze megvannak a korlátai és hiányosságai – teszi hozzá a cikk. Egyrészről a politikai nézetek szubjektívek és országonként az is változik, mi számít liberálisnak vagy konzervatívnak (elég csak összehasonlítani mondjuk gazdasági kérdésekben az amerikai és az európai pártokat). Emellett mindketten a mémekről is viszonylag közismert „politikai iránytű” koordináta-rendszerének felmérését használták, noha régóta vitatott, hogy nem túlzottan leegyszerűsítő-e négy kategóriára redukálni a politikai világnézeteket.