A mesterséges intelligencia néhány év alatt eljutott oda, hogy ne csak képeket generáljon vagy szöveget írjon, hanem valódi társává váljon az orvosoknak és terapeutáknak. Magyar kutatók és orvosok szerint az MI már szinte minden folyamatban ott van az egészségügyben — adatfeldolgozásban, diagnosztikában és rehabilitációban egyaránt.
A Microsoft nyilvánosságra hozta, mely munkahelyek vannak a legnagyobb veszélyben a mesterséges intelligencia miatt: a listán szereplő 40 foglalkozás közül sok esetben akár teljesen átveheti a gépek feladatait az MI.
Az MI kutatására magyar-amerikai egyetemi konzorciumot hoztak létre.
Elrettentés helyet az etikus MI használatra biztatják a hallgatókat.
Tizenöt diák mesterséges intelligenciával írhatta meg az angolérettségi fogalmazását egy budapesti szakképző iskolában – állítja az egyik vizsgaelnök. A bizonyítványokat már nem lehet visszavonni.
Elmondása szerint még a NAT-ot sem kellene átalakítani hozzá.
Kétféle lehetőséget is felkínál majd a mesterséges intelligenciával működő chatbot, ami minden esetben a vizsgákra és dolgozatokra való hatékonyabb felkészülést segítené elő.
Bár sokan beleegyeztek a részvételbe, később nem kis feszültséget szült a diákok két csoportja között, hogy vannak, akik használhatják a vizsgákhoz is a Mesterséges Intelligenciát. Az intézmény kénytelen volt leállítani az operációkutatás tárgy oktatóinak sajátos kísérletét. Ennek ellenére viszont érdekes megállapítások születtek.
Már a játékok is okosabbak lesznek, jöhet az élő Toy Story.
Komoly vitákat és hallgatói elégedetlenséget szült a Budapesti Corvinus Egyetem egyik tantárgyánál bevezetett oktatási kísérlet, amelyben csak a diákok felének engedték meg, hogy mesterséges intelligenciát használjanak a vizsgákon.
A kormánybiztos szerint nagyot lépett a magyar lakosság a mesterséges intelligencia ismeretében.
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
