A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a határ túloldalán sincsen kolbászból a kerítés, de még mindig jobban érzik magukat a kiköltözött magyarok, mint itthon.
A több mint százezres ausztriai magyar népességről szereztek átfogó képet a MIGWELL projektben, az Osztrák Tudományos Akadémia, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatóinak együttműködésében.
Ugyan Magyarországon a 2010-es években elégedettebbek lettek az emberek, de az osztrákokat ebben sem sikerült utolérni. Egy 0-10-es skálán az osztrákok átlagértéke 7,9, míg a Magyarországon élő magyaroké 6,9 lett. Ezt a jelenséget más néven a boldogság vasfüggönyének szokták nevezni. Mondjuk ez nem is meglepő, hiszen csak 2022-ben egy teljesen átlagos osztrák 2,3-szor többet keresett, mint egy itthon élő magyar.
Tóth Lilla, a projekt egyik kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy általánosságban véve nem a legszegényebbek és nem a leggazdagabbak tervezik a külföldre költözést Magyarországról, hanem a közepes jövedelműek, azaz havi 300-500 ezer Ft közötti nettó jövedelemmel rendelkezők. Vagyis hétköznapi nyelvre lefordítva azok, akik eddig parizert tudtak venni, de szívesen megkóstolnák a 90 százalék hústartalmú gépsonkát is.Ezek után nem meglepő, hogy a kivándorlást tervezők 85 százaléka pénzügyi okokból váltana országot.
Boldogabb élet a határon túl
Az Ausztriában élő magyarok elégedettsége pont félúton van a magyar és az osztrák között, hiszen a tizes skálán 7,4 pont.
A kint élő magyarok különösen elégedettek:
- a jövedelemmel
- a közszolgáltatások színvonalával
Arról nem beszélve, hogy az osztrák kormányba és médiába vetett bizalmuk messze meghaladja a magyarországi társaik hasonló értékeit.
Emellett pedig mérési módszertől függően 1,5 és 0,8 egységgel elégedettebbek az életükkel. Csökkent náluk a stressz és a depresszió szintje, ezzel párhuzamosan sokkal nyugodtabbak, boldogabbak lettek.
Csupán az auszriai magyarok 4,5 százalék érezte úgy, hogy az országváltás nem felelt meg az elvárásainak. Összességében pedig a válaszadók 72%-a elégedettebb az életével most, Ausztriában, mint korábban Magyarországon.
Akiknek nem jött be az országváltás
A kutatás szerint az ausztriai magyarok szubjektív jóllétét: a túlképzettség, a nyelvi akadályok, a diszkrimináció és a származási országgal való kapcsolatok befolyásolják. Érdemes megjegyezni, hogy válaszadó magyarok közel negyede túlképzett a jelenlegi munkájához, ami a nők körében még ennél is gyakoribb.
A túlképzettség
- 8 százalékkal növeli a sikertelen beilleszkedés valószínűségét
- 19 százalékkal növeli a stressz kockázatát
- és 11 százalékkal csökkenti a munkával való elégedettséget.
A megkérdezett ausztriai magyarok 88 százaléka legalább egyszerűbb, társalgási szinten tud németül. Ehhez képest a jelenleg kiköltözést tervezők 27 százaléka egyáltalán nem beszéli a nyelvet, ami azért nem könnyíti meg a beilleszkedést.
Az elégtelen nyelvtudás kevesebb barátsághoz, kevesebb szabadidős tevékenységhez és nagyobb társadalmi kirekesztettséghez vezet, ami végső soron csökkenti az élettel való elégedettséget. Ők lesznek azok, akik kimennek, néhány évig Auszriában élnek, majd nagy eséllyel hazaköltöznek.
A többség ugyan nem érzi magát "Ausländernek", azaz külföldinek, de akik igen, azok kevésbé elégedettek. Ráadásul kevés magyar kivándorló szakad el teljesen az óhazától, gyakoriak a "hazalátogatások”, és a rendszeres hazautalások.
Az egyetlen figyelemre méltó hátrány a szociális kapcsolatok gyengülése és a magány enyhe növekedése volt.
„ A magány csapdájába kerülhetnek a kiköltözők: azok a válaszadók ugyanis, akiknek a partnerüket vagy a gyermeküket hagyták hátra, 13 százalékponttal boldogtalanabbak, mint a Magyarországon maradtak
– mondta Tóth Lilla.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy pályakezdő egyre nagyobb része Ausztriában vállalna munkát.
