Tavaly, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete, majdnem kétharmaduknak (61,8 százaléka) pedig azzal kellett szembesülniük, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban – írta meg a 24.hu.

2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest a Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján.

A reálbér-csökkenést tapasztaló 61,8 százaléknyi dolgozó körében súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta ki a 24.hu-nak a GKI vezérigazgatója, Molnár László, aki szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket. Ez csak akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül, miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy legalább 1,5 millió ember keresetéről semmit nem tudhatunk a kereseti statisztika alapján.