Friss fizetési adatok - ezekkel a diplomákkal kereshetitek a legtöbbet Pályakezdés
Eduline/MTI

Friss fizetési adatok - ezekkel a diplomákkal kereshetitek a legtöbbet

395 ezer forint volt a bruttó átlagkereset az első fél évben - derül ki a KSH legfrissebb számaiból. De kik keresnek a legtöbbet?

Az első fél évben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nyáron a diákok is dolgoztak, ugyanis idén is elindult az állami diákmunkaprogram, amiben a 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanulók vehettek részt júliusban és augusztusban. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint 2020-ban az önkormányzati diákmunka dominált 26 500 fővel, a turizmus vendéglátás területén közel 3000, míg a mezőgazdaság területén 450 diák dolgozott. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vettek részt a programban, valamint Békés és Hajdú-Bihar megyékben is sokakat foglalkoztattak.

De vajon mennyit keresnek a legnépszerűbb képzéseken végzett diákok?

Korábbi cikksorozatunk első részében megnéztük az utóbbi évek statisztikái alapján a top három szak fizetéseit - ezek alapján gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing és pszichológia szakon ilyen fizetésekkel számolhattok. Utánajártunk a negyedik, ötödik és hatodik helyen szereplő szakok bérezésének is - itt nézhetitek meg, mennyit keresnek mérnökinformatikus, turizmus-vendéglátás és ápolás-betegellátás szakon végzettek. Ebben a cikkben pedig azt néztük meg, milyen fizetésre számíthattok majd, ha programtervező informatikus, pénzügy és számvitel, gazdaságinformatikus vagy kommunikáció- és médiatudomány szakon végeztek.

A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!