Minden negyedik pályakezdő tervez külföldi munkát a következő öt évben – ez derült ki az orvos- és egészségtudományi szakokon végzettekről.

A friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna egy másik országban – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss tanulmányából, amelyet a Felvi.hu-n tettek közzé. A legkevesebben a mesterszakos diplomával rendelkezők – például az egészségmenedzserek, egészségpszichológusok, fizioterapeuták, klinikai laboratóriumi kutatók – közül mennének más országba, a megkérdezettek 13 százaléka számolt be arról, hogy fontolgatja a külföldi munkavállalást.

A bizonytalanok aránya – akik a kutatóknak a „nem tudja eldönteni” választ adták a külföldi munkavállalási tervekről szóló kérdésre – is magas, több mint 30 százalékos az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek körében, míg a megkérdezettek 34,6 százaléka nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni, az alapszakosok 45, a mesterszakos diplomások 58 százaléka válaszolt ugyanígy.

A kutatók a nyelvtudásra is rákérdeztek: az orvosi- és egészségtudományi területen végzettek negyede saját bevallása szerint nagyon jól tud angolul, mindössze 6,2 százalékuk nem rendelkezik angolnyelv-ismerettel. Németből már rosszabbul állnak a pályakezdők, 9,6 százalékuknak van „nagyon jó” nyelvtudása, majdnem harmaduk viszont nem ismeri a nyelvet. A szakmai anyag felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek jobb nyelvtudással rendelkeznek az alap- és osztatlan szakosoknál, illetve ők azok, akik tanulmányaik idején jóval magasabb arányban tanultak külföldön.

A megkérdezettek 9,3 százaléka egyébként már a válaszadáskor is külföldön dolgozott – többségük Németországban, Angliában, Ausztriában vagy Hollandiában.

A kutatás

A Frissdiplomás 2017 kutatásban összesen 1449 orvosi vagy egészségtudományi végzettséggel rendelkező pályakezdő vett részt – majdnem hatvan százalékuk alap- vagy mesterképzésen szerzett diplomát, 34 százalékuk pedig osztatlan szakon, vagyis általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomával helyezkedett el. A nemi arányok érdekesek: a válaszadóknak csak 20 százaléka férfi, alighanem az alapszakos diplomához kötött, hagyományosan nőinek tekintett szakmák miatt, mint amilyen az ápolás és betegellátás.

Miért mennek külföldre?

A külföldi munkavállalás egyik oka alighanem az alacsony itthoni fizetés: az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével, 21,7 százalékuk a „teljesen elégedetlen”, 29,5 százalékuk az „inkább elégedetlen” jelzőt használta. 47 százalékuk a szakmai előmenetellel, karrierépítési lehetőségekkel sincs teljesen kibékülve, minden tizedik diplomás a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét egyáltalán nem tartja megfelelőnek.

Hasonlóak az arányok az alapszakos végzettségűek körében is: a jövedelmüket 19,2 százalékuk kifejezetten alacsonynak tartja, 33 százalékuk pedig „inkább elégedetlen”. A munka presztízsét érintő kérdésre adott válaszok negatívabbak, mint az orvosoknál, fogorvosoknál, gyógyszerészeknél: minden második megkérdezett „inkább elégedetlen” vagy „teljesen elégedetlen” választ adott a kutatóknak. A szakmai előmenetelt, a karrierépítési lehetőségeket az egészségügyi mesterszakot végzettek tartják a legjobbnak, 57 százalékuk pozitívan nyilatkozott erről.