A TELC frankfurti központja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) ugyan szerződést bontott, de saját képviselettel folytatja a vizsgáztatást.
„A TELC saját képviselettel még ebben az évben megkezdi a munkát a zökkenőmentes átmenet érdekében. Az akkreditáció előkészítése folyamatban van, ennek a munkának a nagy részét eddig is Frankfurtban végeztük. A cél az, hogy áprilistól továbbra is rendelkezésre álljon a vizsgázók részére a TELC-nyelvvizsga. A vizsgahelyeket, nyelviskolákat értesítettük, számukra most pénteken lesz egy tájékoztató jellegű konferencia: egyelőre ingyenes lesz a vizsgáztatói engedélyhez szükséges képzés, és bemutatjuk az éppen elkészült angol B2-es online nyelvvizsgát is. Február 9-re tervezünk a vizsgáztató kollégáknak egy szakmai konferenciát” – tájékoztatta az Eduline-t Zsakay Gábor, a TELC közép- és kelet-európai üzletfejlesztésért felelős vezetője.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) október elején közölte a vizsgáztató és felkészítő tanárokkal, hogy a TELC frankfurti központja 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését. A nyelvtanulók még két időpontban vizsgázhatnak, a nyelvvizsgaközpont egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.
Az egyik legnépszerűbb vizsgarendszer
TELC-vizsgát tizenkilenc európai országban lehet tenni, tizenegy nyelvből több mint háromezer vizsgahelyen. A magyarországi jogtulajdonos eddig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat volt, 2000-ig honosítható nemzetközi nyelvvizsgaként működtették, 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsga.
A TELC az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer, a nemzetközi nyelvvizsgák közül a TELC-et és az Euroexamet választja a legtöbb nyelvtanuló. „2000 óta közel négyszázezer vizsgázó fordult meg vizsgahelyeink hálózatában, ezzel a hazai rendszerek között a második legnagyobb vizsgaközpontként működünk” – mondta korábban az Eduline-nak Piróth Eszter, a TIT igazgatója.
Milyen a TELC-nyelvvizsga?
A TELC B2-es nyelvvizsgái öt – az olvasott szöveg értését, a nyelvtani és lexikai ismereteket, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll, az írásbeli vizsga így összesen 150 perces, míg a szóbeli 50+16 perces. A vizsga egynyelvű, a nyelvtanulóknak nem kell fordítási feladatot megoldaniuk, és szótárt sem lehet használni. A C1-es nyelvvizsga ezzel ellentétben négy – olvasott szöveg értését, a fogalmazási készséget, a hallott szöveg értését és a beszédkészséget mérő – részből áll.
