Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.
A 2010 után született alfa generáció mikor kerül kapcsolatba először a képernyővel legyen az akár okostelefon, tablet vagy tévé?
A legújabb KSH-kutatás azt mutatta ki, hogy már a másfél évesek fele tévézik vagy videókat néz tableten vagy mobilon. Ezek a pici gyerekek átlagosan napi 90 percet. Nyilván ebben a korban még csak ezt tudják használni, de aztán kisgyerekkorban ez kiegészül az online játékokkal is.
Ez pedig azért veszélyes, mert ha egy pici gyerek sok időt tölt a kütyüzéssel, akkor annyival kevesebb ideje marad más tevékenységekre, mint például a mozgásra, a hagyományos mesélésre, a szerepjátékokra vagy a kézzel való matatásra vagy éppenséggel arra, hogy felnőttekkel vagy a kortársaival beszélgessen.
És ezek a tevékenységek mind nagyon kellenek ahhoz, hogy egy gyerek megfelelően fejlődjön.
| Edison100 |
| Az Edisonplatform idén is száz olyan szervezetet válogatott össze és 8+1 kategóriában díjazott. A lista mögött komoly szakmai háttér, zsűri áll: az Edisonplatform Gondolkodó Köre minden évben közösen állítja össze a végleges válogatást. A kategórianyertesek az alábbiak voltak:
|
Arról nem is beszélve, hogy a digitális tartalmak általában gyorsak, intenzívek, ami túlingerelheti az idegrendszert, és figyelemproblémákhoz vezethet.
Akkor teljesen meg kellene tiltani a képernyőzést gyerekeknek?
Ez az életkortól függ. Egy néhány éves gyereknek inkább be sem kellene vezetni az életébe. A WHO is azt ajánlja, hogy 2 éves korig nulla legyen a képernyőidő. Én ezt szívem szerint kitolnám inkább 3 éves korra.
Óvodás korban is azt ajánljuk, hogy legfeljebb napi egy óra legyen a képernyőidő. És az is úgy, hogy a szülő legyen jelen, tehát hogy minimum lássa azt, hogy miket néz a gyerek, de persze az még jobb lenne, ha együtt néznék a videót, hogy a gyerek meg tudja beszélni a látottakat a szülővel.
Miért adnak egy okoseszközt egy két-három éves gyerek kezébe?
Sokkal egyszerűbb őket ezzel lefoglalni, hiszen a digitális tartalom szinte odatapasztja a gyereket a képernyőre, így könnyebben el tudja végezni a felnőtt például a házimunkát vagy nyerhet egy kis énidőt. Az is gyakori eset, amikor az okoseszközt akkor adják oda nekik, ha a gyerek nagyon sír vagy hisztizik vagy valamilyen negatív érzelmi állapotban van. A képernyőtől hamar megnyugszik, ezért ez rövid távon nagyon hatékonynak is tűnik, viszont hosszabb távon pont, hogy rontja az érzelemszabályozási készségét a gyereknek, tehát csak még nehezebben lesz megnyugtatható később.
| Akár ti is részt vehettek a kutatásban |
|
Az Alfa Generáció Labor várja általános iskolás gyereket nevelő szülők jelentkezését új kutatásához, melyben egy applikációval is mérik a gyerekek eszközhasználatát, hogy megtudják, mennyi időt töltenek a gyerekek a mobileszközükkel, és ez hogyan függ össze társas készségeikkel. Bővebb információt itt találtok. |
És mi a helyzet a nagyobbakkal? Mennyit kütyüzzön, telefonozzon maximum egy iskolás?
Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak, így keveset tudunk arról, hogy mennyitől káros az eszközhasználat, de mi általános iskolában is maximum egy-két órát ajánlunk, pont azért, mert iekkor is még nagyon fontos, hogy maradjon idő mindenféle másra. És egyébként egy felnőttnél sem jó, ha minden szabadidejét képernyővel tölti.
Mindenképpen érdemes szülői felügyeleti eszközt is a telefonra, tabletra telepíteni, de az is nagyon fontos, hogy ne kizárólag ennyi legyen a szabályozás.
Fontos, hogy ha nem is ül a gyerek mellett a szülő, de legyen kíváncsi, és mondja, hogy figyelj, mutasd már meg, hogy mivel játszol, mert engem érdekel.
Ha ez megvan, akkor jobban belelát a gyerek világába, és tudni fog arról is, hogy ha találkozik a gyerek olyan dologgal, ami nem neki való vagy veszélyes.
Az általatok fejleszlett Alfi applikáció, ami megnyerte az Edisonplatform a Tudatos nevelés kategóriáját, is például arra ösztönzi a gyerekeket és a szülőket, hogy az online világ ne csak a tiltásról vagy a szabályozásról szóljon.
Az Alfi egy kezdőalkalmazás is, korlátozni lehet a képernyőidőt és az egyéb applikációkhoz való hozzáférést, ezen kívül egy játékgyűjteményként is működik. Olyan játékok vannak benne, melyek nem ingerlik túl a gyereket és arra ösztönzik őt és a családtagjait, hogy a való világban csináljanak dolgokat.
Vannak olyan játékok, amiket együtt kell játszani és beszélgetni kell közben, de van benne egy online-offline társasjáték is. Ez utóbbinál bizonyos mezőkre lépve olyan feladatokat kap a család, hogy mondjuk ki kell menni a szabadba és gyűjteni valamit, vagy állatok mozgását utánozni, vagy alkotni kell valamit közösen. Alfi a közös mesélést is ösztönzi, például van benne egy interaktív, útválasztós mese, amelyben a gyerek és a szülő együtt alakítja a történet alakulását.
Alfi ezen kívül egy élőlény, aki képes érzelmeket kifejezni, és ezt is arra használjuk, hogy a gyereket jobb irányba terelgessük, tehát hogy olyan viselkedéseket érjünk el, amitől egészségesebb lesz. Például, hogyha mondjuk Pistike túl sokat kütyüzött már, akkor Alfi fáradtságot mutat, aztán ha Pistike tovább játszik, akkor Alfi egy idő után mérges lesz, aztán végül lekapcsol.
Bár Alfi a képernyőn fut, mégis megpróbálja kimozdítani a gyerekeket a való világba, hogy egészségesebb egyensúly legyen az online és az offline világ között. Alfit 4-8 év közötti gyerekeknek szánjuk, és már letölthető a Google Play-ről.
