Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett...

Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett egymásnak ellentmondó ad hoc javaslatok, melyek előkészítés nélküli rapid bevezetése a felvételi rendszer után a nyelvoktatásban is kaotikus helyzetet teremtene – így értékelték az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájának kiszivárgott tervezetét a Nyelvtudásért Egyesület szakemberei.

„Az angol helyett a német nyelv oktatásának erőltetése joggal kavart vihart a nyelvtanárok és szülők között egyaránt. Az, hogy mindez nyelvpedagógiai szempontból javasolt lenne, igazi szakmai abszurd” – olvasható a közleményben.

Rámutatnak: a sikeres nyelvtanulás záloga elsősorban a diákok megfelelő motivációjában, a sikerélményben, továbbá a tanultak hasznosságának megélésben rejlik. Azt pedig, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint a tervezet érvelésében olvasható, az egyesület szerint nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állítás.

„A német nyelv erőltetésénél is aggasztóbb, hogy a tervezet új speciális nyelvi érettségi kidolgozását ígéri, ám nem jelöli meg, mi indokolná ezt, miben igényel a jelenlegi érettségi rendszer változtatást, ahogy azt sem, hogy kik és mikor dolgoznák azt ki. Az új nyelvi érettséginek a tervezet szerinti 2013/14-es tanévvel történő bevezetése kaotikus állapotokat teremtene a középiskolai nyelvoktatásban” – írják.

Az egyesület emlékeztet rá, hogy a jelenlegi közép- és emelt szintű érettségi rendszerének kidolgozása és bevezetése közel egy évtizedes szakmai munkát igényelt. Azzal, hogy jövőre milyen érettségi vizsgát fognak tenni a tanulók, már legkésőbb az idei tanév elején tisztában kellene lenni a nyelvtanároknak, a tanulóknak és a szülőknek.

A közleményben az áll, az általános és középiskolákban nyelvtanulásra fordított jelenlegi óraszám elégséges, hasznosulása azonban kirívóan alacsony. Az, hogy a tervezet a nyelvoktatás hatékonyságának javulását elsősorban a „kötelezően végrehajtandó tanterv” számonkérésétől, és a „rendszeres külső szakmai ellenőrzések, felmérések” tartásától reméli, az egyesület szerint tájékozatlanságot és naivitást tükröz.

„Miközben a tervezetben a hatékonyságjavítás érdekében megjelölt általános célok egy része támogatható, többségük megvalósítása belátható időtávon belül nem reális, mert hiányoznak hozzájuk az anyagi források, továbbá a közoktatásban folyó nyelvtanítás mélyebb problémáinak valódi feltárása is” – írják.