Napi húsz perc tanulás is elég egy új nyelv elsajátításához? Nyelvtanulás
Eduline

Napi húsz perc tanulás is elég egy új nyelv elsajátításához?

A Babbel központi elve, hogy naponta körülbelül 20 percet érdemes egy új nyelv tanulásával tölteni. De hogyan lesz hatékony ez a 20 perc? Most egy szakértő válaszol.

A Babbel alkalmazás tanulási megközelítése mögött az áll, hogy ha sok információt olvasol egyszerre, nem tudsz mindent befogadni - mondja Karoline Schnur, a Babbel nyelvészeti szakértője. Ezt túlterhelésnek vagy kognitív túlterhelésnek nevezik. Ennek magyarázata, hogy az agy képes eldönteni, melyik a fontos információ, ami kell a mindennapi élethez, és mi az úgynevezett háttérzaj. Utóbbi általában a "kukában" landol, és soha nem lesz a hosszú távú memória része. Ez önmagában nagyszerű dolog, de nem annyira jó, ha az ember éppen nyelvet tanul.

Ahhoz, hogy valami hosszú távú memóriába jusson, sok visszacsatolás kell az agynak, sokat kell ismételni.

A Babbel appot kifejezetten az emberi emlékezet működése alapján tervezték meg. Húsz perc ismétlés és gyakorlás áll a középpontban. Ha egy kis időt szántok a nyelvtanulásra, az a tervezők szerint a következőképpen ideális: először 10 "tételt" kell ismételni, és ehhez körülbelül 5 perc szükséges. Aztán hozzákezdhettek az új leckéhez, ami körülbelül 15 percet vesz igénybe. Így ki is jön a 20 perc nyelvtanulás - mondja a szakértő.

Számos felhasználó (beleértve a Babbel sok alkalmazottját is) használja az alkalmazást, amikor éppen tömegközlekedik. Ez egy teljesen kihasználatlan idősáv, amit nyelvtanulásra lehet fordítani - mondja a szakértő.

Milyen nyelvet lenne érdemes tanulnotok az angolon kívül? Teszt

Régóta szeretnétek valamilyen nyelvet tanulni az angolon kívül, de nem tudjátok eldönteni, hogy melyik legyen az? Most egy szuper kvízzel kideríhetitek, melyik nyelv való nektek. Ezzel a személyre szabott kvízzel kideríthetitek, melyik az a nyelv, amelyet érdemes lenne tanulnotok. Az angoltudás már-már alapkövetelmény, ahogyan ennél a kvíznél is.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.