Azok, akik a középiskolás éveik alatt nem szereznek nyelvvizsgát, valószínűleg már nem is fognak. Erre mutatnak rá legalábbis az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai, amelyek szerint nem csak a ritkább nyelvekből vizsgázók vannak eltűnőben, hanem huszonéves egyetemisták és a 30 éven felüliek is.
2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel - számoltunk be róla korábban az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai alapján.
Mint ahogy azt a korábbi cikkünkben megírtuk, eltűnőben vannak a ritkább nyelvekből vizsgázó tanulók, hiszen míg angolból nagyjából "csak" a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:
- németből 2015-ben 28 310-en vizsgáztak, 2024-ben viszont már csak 7760-an,
- franciából 2015-ben 1981-en, 2024-ben 382-en,
- spanyolból 2015-ben 1279-en, 2024-ben 521-en,
- olaszból 2015-ben 1298-an, 2024-ben 351-en.
A ritkább nyelvekből vizsgázók csökkenése mellett az áprilistól véglegesnek tekinthető adatokból az is leolvasható, hogy míg a középiskolások továbbra is szinte ugyanolyan lelkesedéssel mennek nyelvvizsgázni, mint a korábbi években - kivételt képez a 2019-es kiugrás közel 62 ezer vizsgázóval - addig a 20-24 és 25-29 éves korosztályba tartozó nyelvvizsgázók számában jelentős a visszazuhás.
Ahogy az az alábbi grafikonon is látható, a 20-24 év közötti nyelvvizsgázók száma 2019 és 2020 között, azaz mindössze egy év alatt majdnem tízezer fővel csökkent, a 20-29 év közötti korcsoport esetében pedig a különbség meg is haladta a tízezer főt:
De nem túl rózsás a helyzet az egyetemistáknál idősebb korcsoportok esetében sem. A 30-34 év közötti korosztály esetében 2015 és 2024 között 11 389 főről alig 1170 főre zuhant a nyelvvizsgázók száma, és tízezer fő fölötti a visszaesés a 35-39 évesek esetében is. Ez mindkét esetben körülbelül 90 százalékos bezuhanást jelent.
Hogy miért? Mert nem kell
A döbbenetes visszaesés oka nem más, mint a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák először 2020-ban, majd 2021-ben is, ezt követően pedig a felsőoktatási törvény módosítása 2022 végén. Ekkor határozott úgy a kormány, hogy a továbbiakban a legalább B2-es, azaz középszintű nyelvvizsga megléte már nem központi feltétele a diplomaszerzésnek.
A döntést az egyetemek kezébe helyezték, amelyek így karonként, sőt, akár szakonként is eltérően rendelkeznek arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diploma megszerzése előtt álló hallgatóktól, vagy sem. (Az esetek többségében nem.)
Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények ne értékelnék továbbra is nyelvtudást. A felvételizők ugyanis a nyelvvizsgákért továbbra is értékes többletpontokat kaphatnak az egyetemi felvételi során. Számos esetben ráadásul többet, mint korábban, hiszen az elmúlt években a felsőoktatási felvételi rendszere is megváltozott és a korábbi központi szabályozás helyett 2024-től az egyetemek rendelkezhetnek arról, mire és hány pluszpontot adnak. Számos intézmény pedig a korábbinál bőkezűbben jutalmazza a nyelvtudást.
Ezért van az, hogy a középiskolások továbbra is nagy számban mennek nyelvvizsgázni. Azok viszont, akik nyelvtudást igazoló dokumentum nélkül érkeztek az egyetemre, úgy tűnik, anélkül is távoznak. Hacsak az egyetem vagy az adott szak, amire járnak, nem írja elő számukra, hogy nyelvvizsga bizonyítvány nélkül továbbra sem diplomázhatnak.
