Rozgonyi Zoltán: „Az egyetemek elkezdték helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált” Nyelvtanulás
Szponzor tartalom

Rozgonyi Zoltán: „Az egyetemek elkezdték helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált”

Rájárt a rúd a nyelvvizsgapiacra az elmúlt három évben; a Covid, majd a sorozatos amnesztiák és a téli „rezsipánik” miatt jóval kevesebben vizsgáztak, mint 2019-ben. A nyelvtudás fontossága viszont nem veszett el, sőt, 2024-től talán minden eddiginél jobban értékelik, ha egy felvételiző csak egy kicsit is tud egy idegen nyelven.

Látszólag drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma az elmúlt néhány évben. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adatai szerint 2019-ig 120-135 ezren szereztek nyelvvizsgát évente, 2022-ben viszont ez a szám már a 83 ezer főt sem érte el.

A visszaesést kezdetben a koronavírus-járvány, majd a miatta elrendelt nyelvvizsga-amnesztia okozta, 2022 év végén pedig a felsőoktatási törvényt is megváltoztatták, ami bár elsőre úgy tűnik, hogy nem feltétlen kedvez a nyelvoktatásnak, valójában egészen más, és jóval összetettebb a helyzet.A témáról Rozgonyi Zoltánnal, a nemzetközileg is akkreditált, Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.

Pontosan hogyan változtak a nyelvvizsgára vonatkozó szabályok az elmúlt években?

Ami a számokat illeti, 2019-ben volt egy érezhető emelkedés a nyelvvizsgázók számában, hiszen akkor még úgy tudtuk, hogy 2020-ban életbe lép az a szabály, ami szerint kötelező lesz egy nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi a felvételihez.

Ezt csak 2019 végén vonták vissza, tehát értelemszerűen ebből is származott utána egy csökkenés, de a legnagyobb visszaesés egyértelműen a pandémia miatt volt. Ez csak átmeneti lett volna, de a pandémia együtt járt három vagy négy alkalommal megismételt, újabb és újabb amnesztiákkal, tehát amikor a diplomaszerzéshez kötelező nyelvvizsga alól mentesítették a végzős generációkat. Végül tavaly nyáron a felsőoktatási törvény módosítása bizonyos szempontból pontot tett ennek a folyamatnak a végére; ekkor az egyetemek kezébe adták az összes „jogosítványt”, tehát azt, hogy mire adnak többletpontokat, és hogy hol, milyen szakokon követelik meg a nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként.


A felvételi tájékoztatók alapján mi látható, kérik továbbra is a nyelvvizsgát, vagy inkább az a jellemző, hogy nem lesz rá szükség a diplomaszerzéshez?

Az egyetemek elkezdték a pluszpontok rendszerében helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált.

Semmiféle logika nem volt abban, hogy egy emelt szintű nyelvi érettségi – ami a szándék szerint B2-es nyelvtudást követel meg – 50 pontot ért a régi rendszerben, míg egy ugyanolyan szintű B2-es nyelvvizsga már csak 28, a mindkettőnél jóval magasabb tudást igénylő felsőfokú nyelvvizsga pedig 40 pontot.

Ehhez képest most az egyetemek többségén emelkedett a nyelvvizsgáért adott pontok száma, sőt, néhol egészen drasztikus arányban. Találtunk például olyan egyetemet, ahol a maximálisan adható 100 pontot odaadják a komplex, C1-es szintű felsőfokú nyelvvizsgáért, de megjelentek a pluszpontok között az alacsonyabb szintű nyelvvizsgák, illetve a részvizsgák is. Míg korábban nem, most már ezekért is adnak pontot, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az egyetemek azokat a hallgatókat preferálják, akik legalább valamilyen nyelvtudással rendelkeznek.

Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője

Az idei felsőoktatási felvételiben elég alacsony pontszámok születtek. Miért éri meg a diákoknak nyelvvizsgát szerezniük, ha már néhány nagyobb nevű egyetemre is lehetőség van alacsony pontszámokkal bekerülni?

Attól, hogy a meghúzott határ alacsonyabbra kerül, még ugyanúgy verseny van a jelentkezők között, mivel a bekerülés továbbra is attól függ, hogy hány helyet tudnak feltölteni, és hogy milyen eredményeket értek el.
Idén nőtt a keretszám, ugyanakkor a hallgatók tudása sajnos nem lett jobb. Emiatt a kevésbé magas elvárást tanúsító szakokon, már azok a felvételizők is tudnak pluszpontot szerezni, akiknek erre eddig esélyük sem volt, hiszen pluszponthoz korábban minimum komplex B2-es szintű vizsgabizonyítvány kellett.

A rugalmasabb, új rendszerben viszont már egy fél nyelvvizsgáért, vagy alapfokú, B1-es vizsgáért is kaphatnak pontot sok helyen. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási rendszerünk mit tud teljesíteni, akkor egyébként

sokkal reálisabb is, hogy az egyetemi képzéseken legalább a valamilyen szintű nyelvtudást pontokkal díjazzák.

A felvételi során kapható pontok alapján mi lehet vonzóbb egy diák számára, a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi?

Már a korábbi években is a nyelvvizsga volt a népszerűbb, mivel érettségit csak évente két alkalommal lehet tenni, nyelvvizsgát viszont lényegében bármikor.

Az, hogy az egyetemek rugalmasabb rendszert alakítottak ki, szintén a nyelvvizsgaszerzést segíti. Ráadásul, míg a nyelvi érettségi feladatlapjai tartalmilag jellemzően egyfélék, addig a nyelvvizsgák között nagyon komoly választék van olyan értelemben is, hogy milyen jellegű nyelvtudással rendelkező tanuló számára kedvezőbb.

Például?

Van olyan tanuló, aki inkább a nyelvtant tanulja meg és ebben biztos, de nehézkesen alkot: ír vagy beszél. Mostanában viszont az jellemző, hogy a nyelvtanulók többsége bár pongyolán és sok hibával, de hatékonyan és bátran beszél, és képesek a meglévő nyelvtudásukat arra használni, hogy „átadják az üzenetet,” amit közvetíteni akarnak.

A nyelvvizsgák között mindkettő megtalálható, a hagyományosabb nyelvtan és szókincsközpontú nyelvvizsgák éppúgy, mint azok, amelyeknél inkább a kommunikáció sikerességén van a hangsúly.

Az Euroexam, ahol én dolgozom például kimondottan az utóbbi típusba tartozik. Elkülönült nyelvtani rész – tehát ahol kimondottan csak a nyelvhelyességet mérik –van bőven az érettségi feladatai közt, és van olyan nyelvvizsga is, ahol szintén szerepel. Az Euroexamnél azonban a helyes nyelvhasználatot a vizsga többi részen keresztül mérjük.

Tehát akkor jól értem, hogy nincs benne külön nyelvtani feladat - például lyukas szöveg - hanem mondjuk az íráskészség feladatrészben fontos szempont a nyelvtan is?

Ott is, illetve az olvasás- és hallott szövegértésben is.

Egy modern vizsgán olyan feladat, ami csak arról szól, hogy pontosan melyik nyelvtani formulát, vagy melyik szót kell alkalmazni ezeken a vizsgákon nincsen.

Legalábbis az Euroexamen nincs.

Mi miatt volt/van szükség erre az átalakításra?

Leginkább azért, mert húsz évvel ezelőtt a fiatal generáció a nyelvtudását az iskolában, viszonylag korlátozott keretek között szerezte meg. Keveseknél jelent meg, hogy a hétköznapokban is gyakran használták valamire a tanult idegen nyelvet. Mára megfordult ez a helyzet, és - bár beülnek a tanulók az iskolapadba - de közben az életükben is mindenhol megjelennek az idegen nyelvek.

Bármit csinálnak, szinte óránként találkoznak más nyelven írt, hallott kifejezésekkel, kiváltképp igaz ez az angolra és a németre. Ez pedig a tudásukban is érzékelhető.

Éppen ezért fontos, hogy a nyelvvizsgánk követelménye is tükrözze ezt a változást, és a hangsúly ne a nyelvtani pontosságon legyen, hanem azon, hogy mennyire tudja valaki sikeresen alkalmazni a meglévő tudását, és nem csak megérteni egy kérdést, de válaszolni is rá.

Ilyen típusú nyelvvizsga csak az Euroexamnél van, vagy más nyelvvizsgaközpontok is törekednek arra, hogy ehhez igazítsák a vizsgáikat?

Ez egyértelműen egy trend az elmúlt években.

Azt gondolom, hogy az Euroexam annyiban egyedi, hogy mi nagyon sűrűn, 2-3 éves ciklusokban újítjuk meg a vizsga bizonyos részeit, tehát sokkal gyorsabban tudjuk lekövetni azt a változást, ami a nyelvhasználó generáció karakterében és nyelvhasználatában megjelenik. 
Magyarországon például

mi vezettük be elsőként azt is, hogy szótárt lehet használni a nyelvvizsgán.

Ez akkor sokak számára elképzelhetetlen és abszurd lépés volt, de egy több mint egy éves fejlesztő munka keretében kipróbáltuk, hogy hogyan kell „körbebástyázni,” hogy ne a szótár oldja meg a feladatokat, hanem a tanuló, de ott legyen és biztonságot nyújtson neki az asztalán lévő szótár, amit végső esetben használhat is. Mára pedig a nyelvvizsgák túlnyomó része, ha részlegesen is, de engedélyezi a szótárhasználatot, az Euroexamnél pedig az összes feladatrészben alkalmazható.

Ettől nem lettek könnyebbek a nyelvvizsgák, de segít abban, hogy a vizsgázók a tudásukból a maximumot tudják kihozni és „biztonságban” érezzék magukat. A követelmény, tehát az a nyelvtudás, amivel a sikeres vizsgához rendelkeznie kell egy tanulónak, viszont ettől nem változik.

A sikerességi rátákon látszódik valamennyire ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése?

Ha az országos számokat nézzük, akkor a sikerességi arány az elmúlt években folyamatosan növekedett, de ennek nem a szótárhasználat bevezetése az oka. 
Mindössze az történt, hogy a sorozatos amnesztiák miatt

a végzős egyetemisták kikerültek a nyelvvizsgázók közül, és korábban köztük voltak a legnagyobb arányban azok, akik nyelvtudás nélkül bekerültek az egyetemre,

ahol nem voltak nyelvóráik, majd ennek a végén sikertelenül futottak neki a nyelvvizsgáknak.

Ez egy nagyon gyakran visszajáró, sikertelenül vizsgázó populáció volt, akik az amnesztiának köszönhetően „kivezetődtek” a vizsgázók közül, és jelenleg inkább a fiatalabb, sikeresen vizsgázó középiskolások dominálnak.

Mi a sikeres nyelvvizsga titka? Miért van az, hogy valakinek már elsőre sikerül, más viszont – ugyanazzal a háttérrel és elvileg hasonló tudással – többször kell, hogy nekifusson?

Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy valaki sikeresen teljesítse a nyelvvizsgát az első lépés az, hogy időben elhatározza magát és kitűzze maga elé ezt a célt. Ne három hét vagy három hónap múlva akarja teljesíteni, hanem legalább 1-1,5 éves távlatban lássa maga előtt, és ez lehetőleg ne abban az időtartamban legyen, amikor az érettségi és felvételi is zajlik.

Fontos az is, hogy a vizsgázó tisztában legyen a saját képességeivel, a felkészülés során tudja miben erős és hol van szüksége segítségre. Az Euroexamnél a tesztekkel való ismerkedés és gyakorlás minden apró lépésében segítséget kap. „Mire figyeljünk” tippekkel kidekorált mintafeladatok, a levél, esszé és más műfajok írásán végigvezető útmutatók és interaktív gyakorlófeladatok sorából lehet válogatni.

Érdemes próbavizsgát is tenni, amire az Euroexam lehetőséget biztosít iskolákban is, de bármikor kipróbálható a vizsga akár otthonról, online formában is jóformán fillérekért. Ráadásul mindez valódi vizsgáztatóval, és pontosan ugyanazt kell csinálni, amit élesben, ráadásul hiteles visszajelzést is kapnak.

Ez különösen nagy segítség, hiszen azt a temérdek mennyiségű segédanyagot, ami elérhető a honlapon és a boltokban akkor tudja egy vizsgázni készülő diák megfelelően használni, ha pontosan tisztában van a saját erősségeivel és gyengeségeivel.




A cikk az Euroexam támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.

„Itt nincs gazdagság, de mi boldogok vagyunk” Közoktatás Székács Linda

„Itt nincs gazdagság, de mi boldogok vagyunk”

Dél-Amerikába Magyarországról körülbelül 12-15 óra utazással lehet eljutni. Van, aki egy ilyen útra sosem vállalkozik, míg mások már tizenévesen nekivágnak a világnak. Ágó jelenleg Paraguayban, Anna tíz évvel ezelőtt Brazíliában töltött egy teljes tanévet cserediákként. Az élményeikről az Eduline-nak meséltek.