Idehaza sokan egy-két évig hobbiból tanulnak spanyolul és olyanok is akadnak, akik azért, mert Spanyolországban vettek ingatlant és szeretnének kinn boldogulni – erről is beszélt lapunknak Marta García Tarodo, a Budapesti Cervantes Intézet spanyoltanára a csütörtöki spanyolérettségi apropóján. A mai spanyolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Cervantes Intézetnek.
„Jellemzően második vagy harmadik, sőt, negyedik nyelvként tanul a többség spanyolul, elsőnek ritkán”
– mondja el tapasztalatait Marta García Tarodo spanyoltanár, aki a Budapesti Cervantes Intézetnél a DELE, azaz az egynyelvű nyelvvizsga felelőse.
Novák Katalin államfő például nemrég saját bevallása szerint azért fejlesztette spanyolját, hogy a pápával négyszemközt is tudjon beszélgetni. A többséget vagy az motiválja, hogy utazás közben megértesse magát azokkal is, akik csak az anyanyelvükön beszélnek, vagy pedig a munkájához kell. Vagy azért, mert például Spanyolországba menne ki dolgozni, vagy mert az itthoni munkahelyük is elvárja tőlük.
De Tarodo azt látja, nem mindenki ezért kezdi el. „Sokan vannak, akik valami olyannal akarnak munka után kikapcsolódni, amit használni is lehet” – fogalmaz arról, hogy második-harmadik nyelvként a legtöbben hobbiból kezdik el a spanyolt. Viszont a hobbilendület a többségnél alig egy évig tart ki, azt mondja, az ilyen nyelvtanulóknak mindössze a fele marad egy második évre is és alig vannak, akik a harmadik évben is folytatják.
Ez arra elég lehet, hogy valaki spanyolul is olvasson híreket, nézzen sorozatokat, de ahhoz azért kevés, hogy ezzel menjen valaki spanyol nyelvterületre dolgozni – teszi hozzá. „Vannak, akik vettek ingatlant Spanyolországban és ahhoz, hogy kinn boldoguljanak, tanulnak egy-két évet” – osztja meg Marta García Tarodo, aki azt tapasztalja, ez egy számottevő réteg és erre ez a pár év is elég lehet.
Könnyű összekeverni
Arra a kérdésünkre, hogy ha valaki kizárólag spanyol nyelvtudással Magyarországra jön, mekkora az esélye, hogy megértesse magát az emberekkel, akikkel találkozik, azt feleli: kevés, de ez attól is függ, mit csinál és merre jár. „Ha a fiatalabbak közé megy, sokkal nagyobb a lehetősége, hogy tud valakivel spanyolul beszélni” – példálózik.
Magyarországon – Bulgáriával és az Egyesült Királysággal egyetemben – a felnőttek kevesebb, mint 20 százaléka mondja, hogy magabiztos vagy legalább egy jó szinten beszél valamilyen idegen nyelven. Az Eurostat 2016-os – szintén önbevallásos – adatai szerint a 25-64 éves magyarok mindössze 42,4 százaléka mondta, hogy tud egy vagy több idegen nyelven, vagyis több mint a fele kizárólag magyarul beszél. Ezzel egyedül Romániát és az Egyesült Királyságot előztük az EU-ban a még a brexit előtt készített statisztikában.
Bár a spanyol az olasszal, a portugállal, a franciával, a románnal és a katalánnal együtt tartozik az újlatin nyelvek közé, Tarodo szerint jellemzően nem működik az a stratégia, hogy valaki a hasonló nyelvektől várja, hogy könnyebbé tegyék egymás megtanulását.
„Ez legalábbis az elején inkább hátrányt jelent, mint előnyt. Sokan jönnek úgy, hogy beszélnek olaszul és jönnek spanyolt tanulni, mert úgy gondolják, hogy akkor az nagyon könnyű lesz. De, ha mindkettő tanult nyelv, nagyon sokszor könnyű keverni a szavakat”
– fogalmaz. Amikor idővel stabilabb lesz a nyelvtudás, ezt már el lehet kerülni, de elmondása alapján a tanulás elején komoly nehézségeket tud okozni.
Szerinte ahhoz, hogy ne legyen ilyen kavarodás, az a legjobb, ha az egyiket már magas szinten tudja valaki, mielőtt elkezd egy másik, rokon nyelvet is mellé tanulni. „De, aki tanult egy-két évig olaszt és jön spanyolra, az nagyon keveri” – summázza. Szerinte a hasonló nyelvből meglévő közepes tudásnál még az is jobb, ha valaki egy más eredetű, felépítésű nyelv, például az angol után kezd el spanyolozni, azt ugyanis nehezebb keverni.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Ralph (Ravi) Kayden, Unsplash)
