Úgy tűnik, a 2020-as mélypont után kezd magához térni a nyelvoktatási piac, erre utal legalábbis, hogy tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. A számok azonban még mindig nem elég magasak, ennek a legfőbb oka pedig nem a járvány, hanem az arra hivatkozva (kétszer is) elrendelt nyelvvizsga-amnesztia, amely padlóra küldte a vizsgaközpontokat. A nyelvoktatók szerint a felsőoktatási felvételi szabályai sem a nyelvtanulóknak kedveznek: több pont jár félévnyi katonáskodásért, mint egy középfokú nyelvvizsgáért.

„Ha nem lett volna újabb amnesztia, a nyelvvizsgázók száma tavaly már megközelítette volna a 2018-as 120 ezret” – mondja Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője. Nehéz két éven vannak túl a nyelvvizsgaközpontok, ugyanis 2019 és 2020 is rekorder volt – csak éppen ellenkező előjellel. 

2019 novemberéig még mindenki úgy tudta, hogy a következő évtől az egyetemi-főiskolai felvételi alapfeltétele lesz egy, legalább középfokú nyelvvizsga, emiatt pedig megugrott a vizsgára jelentkezők száma. A szigorítást a kormány az utolsó utáni pillanatban lefújta, néhány hónappal később pedig „nyelvvizsga-amnesztiát” rendelt el a felsőoktatásban, így 2020-ban mélypontra esett vissza a nyelvvizsgázók száma. Alig több mint 86 ezren futottak neki az írásbelinek és a szóbelinek. 

„2021 tavaszán már azt láttuk, hogy amint kikeveredett az ország az újabb járványhullámból, visszatértek a nyelvvizsgázók. A 2020-as adatokhoz képest markáns a növekedés, a 2018-as számoktól azonban elmaradt. Ez leginkább az újabb amnesztia miatt alakult így” – magyarázza a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Az Oktatási Hivatal oldalán már vannak ugyan 2021-es adatok, de ezek nem véglegesek – igaz, az már az első féléves adatokból is látszik, hogy valóban megugrott a vizsgázók száma.

Hová tűntek a nyelvvizsgázók?

A HVG most megjelent Nyelvtanulás 2022 kiadványából kiderül: nehéz időszakból próbál kilábalni a nyelvoktatási piac, amelyre súlyos csapást mért az „amnesztia”. A 2020-as drasztikus csökkenést ugyanis csak részben lehet azzal magyarázni, hogy a koronavírus-járvány miatt a nyelvvizsgáztatás is leállt egy időre. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke a lapnak azt mondta, becslése szerint a visszaesésnek csak harmadát-negyedét okozta közvetlenül a járvány.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

A nyelvvizsga-amnesztia nagyobbat rúgott ebbe a piacba, mint maga a pandémia. A kormány először 2020 tavaszán tette lehetővé, hogy azok is megkapják a diplomájukat, akiknek nem sikerült megszerezniük az ehhez szükséges nyelvvizsgát. Egy évvel később, 2021 nyarán kiterjesztették a mentességet mindazokra, akik 2021. augusztus 31-ig sikeresen záróvizsgáztak. Két év alatt így majdnem 140 ezren kapták meg a diplomájukat – nyelvvizsga nélkül. Rozgonyi Zoltán szerint a döntés 2020-ban még érthető volt, 2021-ben azonban – amikor nem volt érdemi szünet a nyelvvizsgáztatásban – nem jelentett volna komoly kihívást az egyetemistáknak online vizsgát tenni.

A „bennragadt” diplomák problémája persze nem újkeletű, a kormány korábban két alkalommal is indított „diplomamentő” programot ingyenes nyelvtanfolyamokkal, ám valójában az oktatáspolitika nem jutott el a probléma gyökeréig: nem vizsgálták meg, miért ragad benn ennyi diploma az egyetemeken, így azt sem tudják, hogy a „tüneti” kezelésen túl mit lehetne tenni ez ellen.

Miért ér többet a katonai szolgálat, mint a nyelvvizsga?

Valójában a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere sem arra motiválja a diákokat, hogy nyelvvizsgát szerezzenek. Egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért 28, egy C1-esért (vagyis felsőfokúért) 40 pont jár. Negyvennél több pontot azok a felvételizők sem kaphatnak, akik évekig tartó tanulással több nyelvből is elérték a közép- vagy a felsőfokot, a nyelvtudással „gyűjthető” többletpontokat ugyanis 40-nél maximalizálta a rendszer.

Összehasonlításképpen: egy emelt szintű érettségiért 50 pont jár (ráadásul két vizsgát is beszámítanak, vagyis ezzel maximum 100 pontot lehet szerezni), egy OKJ-s bizonyítvánnyal 32 pont, tanulmányi versenyeken elért eredményekkel 10-100 pontot, sporteredményekkel 10-50 pontot lehet gyűjteni. Sőt idén már jár pont az önkéntes katonai szolgálatért is, méghozzá több, mint egy középfokú nyelvvizsgáért: akár 32+32 pontot is kaphatnak a katonáskodást vállaló felvételizők.

Volt, ahol a munkatársak 20-30 százalékát el kellett bocsátani

A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványából kiderül: a vizsgák számának visszaesése súlyos következményekkel járt. Rozgonyi Zoltán a lapnak azt mondta, hogy a csak vizsgáztatással foglalkozó piaci szereplőknél a 30-40 százalékos forgalomcsökkenés miatt előfordult, hogy a munkatársak 20-30 százalékát el kellett bocsátani, sőt akadt olyan kisebb cég is, amely kénytelen volt beszüntetni a működését.

Az online nyelvvizsgák szervezése eleinte jó menekülőútnak tűnt, a központok egy része – köztük a piac közel 80 százalékát lefedő vezető centrumok többsége – meg is szerezte az ehhez szükséges akkreditációt, de nem kaptak állami segítséget ahhoz, hogy az online vizsgáztatás feltételeit megteremtsék. Pedig a rendszer kiépítése és működtetése nem olcsó, ráadásul a vártnál kevesebb nyelvtanuló választja ezt a lehetőséget.