A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. A szándék szerinte nem lenne rossz, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat. Egy felmérés szerint ma a felvételizők felének nincs nyelvvizsgája, vagyis az intézkedés a felére csökkentené azon diákok számát, akiknek esélyük van felsőoktatásban tanulni - mondta. Miért akarnak kevesebb diplomást? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: Arató Gergely államtitkársága idején tandíjat vezettek be minden hallgatónak. Ezzel szemben a mostani kormány azt szeretné, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy 6 évnyi felkészülési időt biztosítottak.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
