Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára. A helyzet a szakgimnáziumokban sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.

Több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt – többek között ez is kiderül az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából, amely részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.

Nekik két év múlva esélyük sem lenne bekerülni a felsőoktatásba, 2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.

Javulnak az eredmények, de nem elég gyorsan

A helyzet valamennyit javult az elmúlt tíz évben: az MTA adatai szerint 2007-ben az egyetemek, főiskolák elsőéveseinek 60 százalékának nem volt nyelvvizsgája, a 2016-os elsős évfolyamban már „csak” 45 százalék volt azoknak az aránya, akik nem szereztek legalább egy középfokú nyelvvizsgát. A frissen érettségizettek körében valamivel jobbak az eredmények: 2016-ban az egyetemre-főiskolára bekerülőknek már 61 százalékának volt nyelvvizsgája.

Szakgimnazisták a felvételin: hátrányból indulnak

Az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból (vagyis a korábbi szakközépiskolákból) érkező felvételizők közül sokkal kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint a gimnazista végzősök közül, ez pedig nemcsak arra világít rá, hogy a két iskolatípus „nyelvtanítási eredményessége” között nagyok a különbségek, hanem arra is, hogy a felvételi szigor főként a szakképzésben tanulókat érinti majd érzékenyen, várhatóan közülük csúsznak majd le a legtöbben az egyetemi-főiskolai felvételiről a nyelvvizsga hiánya miatt.

A 2016-os általános felvételin például a végzős, egyetemre vagy főiskolára jelentkezők gimnazistáknak 54 százaléka rendelkezett legalább egy középfokú nyelvvizsgával, míg a szakgimnáziumokban érettségizők körében ez az arány mindössze 25 százalékos volt, a végzősök háromnegyedének nincs bizonyítványa a nyelvtudásáról – nekik 2020-tól már esélyük sem lenne bekerülni bármelyik egyetemre vagy főiskolára.

A szakgimnazisták egyébként is jelentős hátrányból indulnak az egyetemi-főiskolai felvételin a gimnazistákhoz képest. 2017 óta a szakgimnazisták nem dönthetnek szabadon arról, melyik legyen az ötödik érettségi tárgyuk, a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett kötelező szakmai érettségit tenniük – akkor is, ha egészen más területen szeretnének továbbtanulni.

Akik olyan szakra felvételiznek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból – például fizikából, biológiából vagy éppen rajzból - is érettségit tesznek, azoknak öt helyett hat vizsgára kell felkészülniük a kötelező szakmai érettségi miatt. Az új szabály teljesen feleslegesen hatalmas plusz terhet jelent - mondta korábban az Eduline-nak Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament szóvivője. A gimnazisták – akikkel a szakgimnazisták az egyetemi-főiskolai férőhelyekért versenyeznek – érettségi szabályai nem változtak, vagyis ők továbbra is szabadon választhatnak ötödik érettségi tárgyat.

„A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet”

A siralmas nyelvvizsgaadatok ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma köti az ebet a karóhoz. Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint a 2020-tól érvényes felvételi feltételeket már 2014-ben nyilvánosságra hozták, vagyis azok a diákok, akik két év múlva érettségiznek és felvételiznek majd, már középiskolai tanulmányaik megkezdésekor tudhatták, hogy szükségük lesz egy emelt szintű érettségire és egy nyelvvizsgára. Palkovics László oktatási államtitkár egy interjúban azt is hozzátette, a tapasztalat azt mutatja, hogy sok diák a végsőkig halogatja a nyelvvizsga megszerzését, ha azt nem írják elő követelményként.

Csakhogy – hívta fel a figyelmet több szakmai szervezet – az új felvételi szabály nemcsak azokat rekeszti ki a felsőoktatásból, akik egyszerűen csak halogatják a nyelvtanulást. Azok is rosszul járnak, akik az iskolai nyelvoktatás gyengeségei vagy családi hátterük miatt nem tudnak nyelvvizsgát szerezni. Székely László ombudsman 2017-es állásfoglalásában rámutatott, hogy a diákok többsége nem tudja megszerezni a középfokú nyelvtudást az iskolai nyelvórákon, sőt a középiskolák a kerettanterv alapján nem is kötelesek eljuttatni a B2-es szintig azokat, akik nem emelt szinten tanulják az idegen nyelveket.

„A magyar közoktatás Trabantjától elvárni egy Forma1-es győzelmet” – így jellemezte a 2020-tól érvényes felvételi követelményt a Civil Közoktatási Platform. Ebben a helyzetben sok múlik a családok anyagi helyzetén, azon, hogy tudnak-e magántanárt, nyelviskolai kurzust fizetni. Erről árulkodik az a 2016-os felmérés is, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített több mint 1400 diák és 1100 nyelvtanár bevonásával. Arra a kérdésre, hogy „Milyen szerepe van a magánúton történő nyelvtanulásnak az eredményességben?”, a tanulók 40 százaléka azt mondta, hogy „fontos”, további 28 százalékuk pedig „nagyon fontosnak” tartja a magánórákat.