Kevesebbet kell magolni történelemből az új NAT bevezetése után? Így látja az egyik tanári szervezet Közoktatás
Eduline

Kevesebbet kell magolni történelemből az új NAT bevezetése után? Így látja az egyik tanári szervezet

Elégedett az új Nemzeti alaptanterv tervezetével a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, szerintük tananyagcsökkentés várható.

„Első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja jelentős mértékben. Ezek közül csak néhány: valós tananyagcsökkentés (a témák számának átgondolt maximálásával); több lehetőség kompetenciafejlesztésre (az egy témára szánt órakeret növelésével); spirálisan elrendezett tananyag, tekintettel a gyerekek életkori sajátosságaira; hosszmetszeti témák és rendszerező ismétlés lehetősége” – írja az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített gyorselemzésében a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. 

Az új NAT tervezetéről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzáteszik: a részletek - melyektől nagyban függ a koncepció - azonban a kerettantervekből derülnek majd ki, és az is „nagy kérdés, hogy az előirányzott jelentős változtatások milyen eredményt tudnak hozni, hiszen a javasolt módosításokat az érettségi vizsgakövetelmények jelentős átalakításával, az új elvárásoknak megfelelő műveltető történelemtanításra alkalmas tankönyvekkel és a tanár kollégák szükséges felkészítésével, tanár(tovább)képzéssel lehet biztosan elérni. Kiinduló alapnak azonban alkalmas lehet az új javaslat”.

Hatalmas változás jön, kilencéves lesz az általános iskola. De nem mindenkinek

Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.

Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon

Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.