A felvételizőknek, a pályakezdőknek és a többéves szakmai gyakorlattal rendelkezőknek is vizsgázniuk kell, ha a tanári pályára készülnek, vagy magasabb fizetést szeretnének kapni. Ki mikor vizsgázik? Mi az a portfólió? Hány vizsgán kell átmenni a felvételizől a pedagógus 2 fokozat megszerzéséig? Kisokos tanároknak.

Első vizsga: felvételizőknek

Azoknak, akik valamelyik osztatlan tanárképzésre jelentkeznek, a felvételi időszakban pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük. Ehhez előre meg kell írni egy motivációs levelet, amelynek tartalmaznia kell az egyéni életútra és a karrierre vonatkozó terveket, illetve azt, hogy a jelentkező miért akar tanár lenni. Az új, osztatlan tanárképzésről szóló összes cikkünket itt találjátok.

A vizsga három részből áll: egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló - ennek hossza 15-20 perc -, végül pedig beszélgetés a motivációs levél alapján.

A háromfős bizottság a felsőoktatási intézmény oktatóiból áll, a vizsga eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet, aki nem felel meg, azt nem lehet felvenni osztatlan tanárképzésre. Nyilatkozni kell arról is, hogy a jelentkezőnek nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatásában, beleértve az egyéves szakmai gyakorlatot is.

Második vizsga: gyakornokoknak

Szeptember 1-jén minden, két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező tanár automatikusan gyakornoki státuszba került a pedagógus-életpályamodell bevezetése miatt. Fizetést kapnak, ugyanakkor komoly minősítő vizsgán kell majd bizonyítaniuk, ha a következő fizetési fokozatra, a pedagógus I. kategóriába szeretnének továbblépni.

A kezdő tanároknak portfóliót kell készíteniük - ennek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, tíz tanóra „kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott” óratervét, a „szakmai életút értékelését, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását, a pedagógus szakmai és egyéb tevékenységének bemutatását és dokumentumait.

A minősítési eljárás során a minősítő bizottság értékeli a portfóliót, az intézmény önértékelésének a tanárra vonatkozó részeit, a szakfelügyelet, illetve a bizottság által látogatott órák tapasztalatait és értékelését. A pedagógusnak a bizottság előtt meg is kell védenie a portfóliót, és válaszolnia az azzal kapcsolatos kérdésekre.

A pályakezdők akkor léphetnek tovább a „pedagógus I.” kategóriába, ha a vizsgán legalább hatvan százalékos eredményt érnek el – ha ez nem jön össze, további két évre a „gyakornok” fokozatban maradnak. A részleteket itt olvashatjátok.

Harmadik vizsga: pedagógus1-eseknek

A pedagógus II. fokozatba először - 2015. január 1-jei kezdettel - azokat sorolják át, akiknek legalább tizennégy év szakmai gyakorlatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van. 2014. április 30-ig kell feltölteniük a portfóliót egy, még kidolgozás alatt álló elektronikus rendszerbe - igaz, minősítési eljárásban legkésőbb 2018. december 31-ig kell részt venniük. A fizetési fokozatokról és a minősítési eljárások dátumairól itt olvashattok részletesen, a pedagógus-életpályamodellről szóló cikkünket pedig itt találjátok.

A több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok először 2014-ben kezdeményezhetik a minősítési eljárást, amelyet a gyakornokokéhoz hasonló módon történik - de ekkor már legalább 75 százalékos eredményt kell elérni. A pedagógus II. kategóriába való belépéshez egyébként - a gyakornoki időszak után - legalább hat év tapasztalat kell. A részleteket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!