"A közoktatás az egy közszolgáltatás. Magyarországon szabad iskolaválasztás van, mindenkinek lehetősége van oda menni, ahova akar. A szabad iskolaválasztás eltörlése pedig nonszensz" - nyilatkozta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az Eduline-nak a kötelező középiskolai felvételiről.
"Azért csinálja ezt a kormányzat, mert szeretné átáramoltatni a gyerekeket az általános képzésből a szakképzésbe. Azóta, hogy elkezdték lebutítani a szakiskolákat, folyamatosan csökken a jelentkezőszámuk, és elkezdett növekedni a gimnáziumba és szakközépiskolákba belépők száma. Majd mikor a kormány a szakközépiskolák lebutítását is bejelentette, már csak a gimnáziumi jelentkezések száma növekedett" - körvonalazta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az Eduline-nak, hogy mi állhat a tervezett jogszabály-módosítás mögött.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár múlt csütörtökön jelentette be, hogy 2019-től kötelező gimnáziumi felvételit és a felsőoktatási felvételi működéséhez hasonlóan, államilag meghatározott gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakközépiskolai keretszámokat vezet be a kormány.
"A felsőoktatásban nincsen felvételi vizsga 2005-óta. A felsőoktatás már nem kontrollálja a felvételi követelményeket. Van egy iskola záróvizsga, az érettségi. Ez sztenderdeken alapszik, melyek a középfokú oktatás kimeneteli követelményeit foglalják magukban. A pedagógusok a sztenderneknek alapján készítik fel a gyerekeket a kimeneti vizsgára, így az eredmények is sztenderdek, amiket lehet mérni. Az, hogy a középfokú oktatásra való jelentkezéshez csinálnak egy felvételi vizsgát, amit a középfokú oktatás sztenderdjei alapján határoznak meg, nonszensz" - mondta Radó Péter a kötelező középiskolai felvételi vizsgáról.
Felvetődik a kérdés, mi alapján határozhatja meg a "közszolgáltatás" keretszámait a kormány. A gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakközépiskolai férőhelyek korlátozásával számos diák nem tud ott továbbtanulni, ahol szeretne, a gimnáziumi oktatásból a keretszámok meghatározása miatt többen kiszorulnak. Így olyan szakma tanulására kényszerítik őket, amit eredetileg nem választottak volna maguknak.
Minden, amit a szakgimnáziumokról tudni érdemes
2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk. A szakgimnázium végén a diákok ugyanolyan érettségit szereznek, mint a gimnáziumba járók, emellett pedig egy OKJ-s szakmához is jutnak.
"Érthető, hogy a diákok nem akarnak szakiskolába menni. A szakiskola után jelenleg semmiféle egyéb opciót nem lehet megfontolni, mint hogy egy rosszul fizetett szakmában kikerülnek a munkaerőpiacra" - mondta Radó.
Ha nincs gimnázium, jó a szakiskola?
"A szakközépiskola régebben egy nagyon jó dolog volt , mert teljes értékű érettségit adott, tehát ha valaki szakközépiskolában végzett, dönthetett úgy, hogy továbbtanul, hogy 1 vagy 2 év alatt tanul egy szakmát, amiből levizsgázik - a szakközépiskolába járó gyerekek fele ezt választotta - vagy pedig kimegy a munkaerőpiacra. De miután lebutították a szakközépiskolát, már ott is csökken a jelentkezők száma. Már nem lehet a képzéssel teljes értékű középfokú oktatásban részesülni, mivel egyszerre kell a szakmai képzést és a négyéves szakgimnáziumi képzést elvégeznie a diákoknak, és annak érdekében, hogy fel lehessen készülni a szakmai vizsgára, kiszorítottak a szakgimnáziumokból 400-700 óra közötti közismereti óraszámot" - magyarázta Radó.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a diákokkal, akik nem szakmunkások akarnak lenni, de felvételijükkel nem kerülnek be gimnáziumba, Radó Péter ezt válaszolta: "Azokkal rettenetesen és gyalázatos módon ki van szúrva. Lelökték az életüket egy olyan pályáról, amit be szerettek volna járni. Hiába akartak teljes értékű érettségit adó iskolában továbbtanulni, erre már nem kaphatják meg akkor a lehetőséget."
