Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg.
„Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1. évfolyam) közé illesztett, az iskola pedagógiai programjában rögzített felkészítő évfolyam hivatott biztosítani” – olvasható az új Nemzeti alaptanterv (NAT) péntek este nyilvánosságra hozott tervezetében.
Vagyis úgy tűnik, valóban lemondtak a kilenc évfolyamos iskola általános bevezetéséről – erről a hvg.hu korábban azt írta, pénz- és pedagógushiány miatt nem valósulhat meg a kilencosztályos oktatás, a terv megvalósításához ugyanis (többek között) 2-3 ezerrel több tanárra lenne szükség a közoktatásban.
Nulladik évfolyam: nem lesz kötelező
Az új NAT tervezetéből kiderül: az óvoda és az iskola közötti átmenetet segítő felkészítő év nem lesz kötelező, a szülők döntenek majd arról, szüksége van-e gyermeküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse azokat a készségeket, amelyek az iskolai tanuláshoz kellenek majd.
Tényleg nem lesznek fizika-, kémia- és biológiaórák az általános iskolákban. Vagy mégis?
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
„Az iskolák felkészítő osztályaiban külön hangsúlyt kap a mozgás fejlesztése, ezen belül példaként az izomtónus-fejlesztő feladatok, egyensúlygyakorlatok, utánzó játékok, a ritmusérzék fejlesztése, a grafomotoros készségek fejlesztése, a térbeli tájékozódás a testséma fejlesztésének bevonásával, az irányok megkülönböztetésének gyakorlása” – olvasható a tervezetben, amely azt is hozzáteszi: fontos cél az anyanyelvi készségek és beszéd fejlesztése, az érzékelés és az észlelés (hallás, látás, szaglás, tapintás, kinesztetikus érzékelés), a figyelem, a végrehajtó funkciók, az emlékezet (például terjedelem, kapacitás), valamint a logikai készségek fejlesztése.
Nem először kerül elő az ötlet
A kilencosztályos iskola bevezetésének ötlete időről időre előkerül, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) porolta le a tervet, az ország versenyképességének javítását szolgáló lépésekről szóló anyagukban azt írták, "igény szerint alapozó 0. évfolyam bevezetése" megfontolandó lehet az általános iskolákban.
Az ötletről az elmúlt hónapokban mélyen hallgatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), pedig 2017 márciusában Balog Zoltán akkori tárcavezető bejelentette: hamarosan bevezethetik a kilencosztályos általános iskolát, legalábbis kormányzati döntés született az új oktatási forma tervezéséről. Akkor azt is hozzátette, hogy még viták zajlanak arról, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
Palkovics László akkori oktatási államtitkár néhány nappal később azt is bejelentette, hogy a kilencéves általános iskolát már 2019-ben bevezetnék, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.
Később visszatáncoltak: március végén a minisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azt mondta a kilenc évfolyamos iskoláról, hogy a kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is". Májusban azonban ismét előkerült a téma, Balog Zoltán beszélt arról egy szakmai konferencián, hogy a jövő feladatai közé tartozik a kilenc évfolyamos iskola bevezetése.
A kilenc évfolyamos iskola lenne a megoldás mindenre
A köznevelési államtitkár szerint a kilenc évfolyamos iskola az egyik lehetséges jó válasz a köznevelés tartalmi megerősítésére, s ennek társadalmi vitája a szakmai egyeztetések után a közeljövőben elindulhat. Kiterjesztenék a kisgyermekkori nevelést, hároméves kortól kötelezővé tennék az óvodát és megpróbálják csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányát - ilyen célokat fogalmazott meg Czunyiné Bertalan Judit.
