A kormány újabb terve: minden napra egy mese Közoktatás
Eduline

A kormány újabb terve: minden napra egy mese

A mindennapi testnevelés és éneklés után itt a kormány újabb terve: a minden napra egy népmese. Szerintük ugyanis a népmesék tanítják meg, hogyan kell megoldani az élet problémáit.

Megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján a magyar népmesekincs terjesztéséről szóló kormányzati cselekvési program. A cselekvési programban azt írják, azért van szükség a népmesékre az oktatásban is, mert ezzel erősíthetik a közösségi összetartozást, valamint a népmesék „sorsmegoldó képletet” kínálnak fel – példákat adnak, hogyan is kell megoldani egy-egy élethelyzetet.

Ahhoz azonban, hogy mindenki megvilágosodhasson a népmesék által, át kell alakítani a tanárképzést, újabb kurzusok, más módszertan kell. Ehhez természetesen tankönyveket is írni kellene, valamint számos digitális anyag is segíti majd a tanárokat. „Szükséges olyan elméleti és gyakorlati (mesemondó) szakemberek (tovább)képzése, akik a felsőoktatásban el tudják látni a népmese kurzusok tartásával kapcsolatos feladatokat” - áll az iratban.

Az Emmi szerint újra kellene gondolni az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmesék szövegét is, valamint a mesemondó versenyeken engedni kellene a diákoknak, hogy ne csak egy már megírt mesét mondjanak vissza, hanem saját szavaikkal előadjanak valamit.

Az Emmi úgy gondolja, a népmesék rendkívül alkalmasak „a szociálisan rászorult gyermekek, köztük a hátrányos helyzetű roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális kereteken belül”. Kitérnek arra is, hogy a népmese igazából forrásszöveg, ami hűen dokumentálja a népi életforma értékeit, a társadalmi felfogást és etikai világrendet.

Hogy mindezt be tudják vezetni, természetesen szükséges egy kutatás is, hogyan is kell jól mesét mondani és mesét hallgatni, ahogy írták, össze kell gyűjteni a „jó gyakorlatokat”, hogy a tanárok módszertana ne csak légből kapott legyen. De persze azt is megvizsgálnák, a szülők olvasnak-e meséket a gyerekeiknek és hogy a mostani, általuk „digitális bennszülöttnek” nevezett diákok megváltoznak-e egy-két népmesétől.

A kormány célja, hogy a hagyományos magyar népmesekincset minél szélesebb körben beépítsék a köznevelésbe és a felsőoktatásba, valamint a kötelező és fakultatív oktatás-képzések keretében kulturális, művelődési szerepének erősítése.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.