Szeptember 3-án kezdődik a tanév, de milyen változásokra kell felkészülniük a középiskolásoknak? Hogyan alakulnak az egyetemi-főiskolai felvételi és az érettségi szabályai? Mutatjuk.
Milyen hosszú lesz a tanév?
A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis (hiába került szóba a nyári szünet lerövidítése) jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.
A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között. A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart, az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről. A 2018/2019-es tanév fontos dátumait itt találjátok:
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Rossz hír az érettségizőknek: csak az "új" atlaszokat lehet használni
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.
"A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik. A vizsgaleírás szerint a történelem érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható" - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Oktatási Hivatal tett közzé oldalán. További részleteket itt találtok.
Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.
Már most érdemes a nyelvvizsgára készülni
2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Milyen lesz a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi?
A 2019-es felsőoktatási felvételin még nem lesz ilyen nagy szigor. Ugyan meghirdetett szakok listája és a pontos szabályok majd csak decemberben, a felvételi tájékoztató megjelenésekor derülnek ki, azt már most lehet tudni, hogy melyek azok az alap- és osztatlan képzések, amelyekre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. A listát itt nézhetitek meg:
Itt a lista: ezekhez a szakokhoz jövőre is kötelező lesz emelt szintű érettségit tenni
Melyik szakokon lesz kötelező valamilyen emelt szintű érettségit tenni a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések pontos listáját. Ha 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, akkor a következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, esetleg kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tennetek.
