Egymást követik a változások a közoktatásban: az állam január 1-jén átvette az önkormányzati iskolák irányítását, februárban nyugdíjba kell vonulniuk a 62 évnél idősebb tanároknak, szeptemberben pedig jönnek az új, központi kerettantervek. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Az egyházi, magán- és alapítványi iskolák kivételével a teljes magyar közoktatási rendszert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítja 198 megyei, illetve járási tankerületen keresztül. Központilag történik a tanárok és az iskolákban dolgozó más alkalmazottak bérezése, a tankönyv- és taneszközellátás, és ez a szervezet irányítja majd a tanfegyületet is. A tankerületi igazgatók döntenek a munkatársak kinevezéséről is, és az igazgatók kiválasztásában is központi szerepük lesz.
Az általános és középiskolák a járásokhoz, a pedagógiai szakszolgálatok és a szakiskolák a megyei tankerületekhez, az óvodák és könyvtárak pedig az önkormányzatokhoz tartoznak január elsejétől.
Sokat lehet hallani arról, hogy össze fog omlani a rendszer. Tényleg?
Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint olyan nem történik majd, ami komolyan veszélyeztetné az intézmények működését, "de állandó lesz a zűrzavar, a kiszámíthatatlanság, és várhatóan egymást érik majd a konfliktusok, vitás helyzetek az intézményekben” – mondta az eduline-nak.
A jól működő iskolarendszerekre ugyanis nem jellemző a túlszabályozottság, ennek ellenére itthon olyan központosított közoktatást hoznak létre, amelyben jogszabályalkotás lesz az egyetlen lehetséges válasz az intézményekben jelentkező különféle problémákra - tette hozzá. „Egy példa, amely most még szélsőségesnek tűnhet, de valóssággá fog válni: ha valakinek feltűnik, hogy a takarítónők túl sok tisztítószert használnak az egyik iskolában, akkor előbb-utóbb kiadnak majd egy jogszabályt a tisztítószer-normatíváról, központilag meghatározva, hogy egy négyzetméter felmosásához mennyi tisztítószert lehet használni” – magyarázta.
Az önkormányzatoknak semmit nem kell fizetniük?
De igen: azokon a településeken, amelyek lélekszáma meghaladja a háromezer főt, továbbra is az önkormányzatnak kell fizetnie a rezsit, a karbantartás és a felújítás költségeit, a takarítók, a gondnokok és a portások bérét - úgy is dönthettek, hogy ezt a feladatot átadják az államnak, ebben az esetben azonban hozzájárulást kell fizetniük. Mivel idén jelentősen csökkentték az önkormányzatok bevételét, elképzelhető, hogy már ezeket sem tudják majd finanszírozni, ráadásul a kettős - állami és önkormányzati - irányítás komoly konfliktusokat okozhat az intézményekben.
Emelik a tanárok fizetését?
Eredetileg 2013 szeptemberében, a pedagógus-életpályamodell bevezetésével egyidőben emelték volna a tanárok fizetését, ez azonban valószínűleg legalább fél évet csúszik. A szakszervezetek hiába kértek 20 százalékos béremelést januártól, a kormány erre nemet mondott. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint még mindig van esély a szeptemberi béremelésre, a pedagógusok szerint azonban ezt már csak egy októberi kormánydöntés miatt is lehetetlen. Erről itt olvashattok.
Lesznek elbocsátások, iskolabezárások?
A szakszervezetek arra számítanak, hogy lesznek, a 2013-as költségvetésben szereplő összegnél ugyanis legalább 100-150 milliárddal költött többet az állam és az önkormányzatok a közoktatásra 2012-ben - a hiányzó összeget így lehet pótolni. A Klebelsberg-központ egyik legfontosabb feladata egyébként az intézményhálózat felülvizsgálata lesz.
Radó Péter szerint a heti 32 órás kötött munkaidő, a növekvő kötelező óraszámok, az új kerettantervek bevezetése és a szakiskolai oktatás teljes átalakítása jelentős létszámcsökkentést hoz majd magával – igaz, a pedagógus-szakszervezetek szerint azzal, hogy a gyenge tanulmányi eredményű diákoknak szánt Hídprogram a szakiskolákhoz kerül, több ezer olyan tanárnak marad meg az állása, akik a közismereti tantárgyak óraszámának drasztikus csökkentése miatt jövő szeptemberben biztosan utcára kerültek volna.
„Ugyanakkor azoknak sem lesz könnyű dolguk, akik a rendszerben maradnak. A központi tanmenet, valamint a tankönyvpiac felszámolása megszünteti a pedagógusok szakmai önállóságát, előáll az a rendszerváltás előtti helyzet, hogy a jó tanárok tanítványaik érdekében szegik majd meg a központilag hozott szabályokat” – mondta az oktatáspolitikai elemző.
A közoktatásban dolgozó tanárok száma egyébként már néhány hét múlva csökkenni fog, mivel a közszféra nagy részében februártól nem dolgozhatnak 62 évnél idősebbek. Azoknak, akik ezt az életkort elérték, egy hónapon belül nyugdíjba kell vonulniuk, a helyüket pedig nem lehet új tanárokkal feltölteni.
Mit fognak érezni a változásokból a diákok?
A tanév végéig semmit, utána viszont új, sokak szerint túlméretezett kerettanterv szerint kell majd tanulniuk, amelyet szeptembertől az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetnek be. Hittant vagy erkölcstant mindenkinek majd tanulnia, az oktatás pedig délután négyig tart majd azokban az iskolákban, amelyek vállalják ennek a megszervezését.
Az új, a tantervhez igazodó tankönyvek sorsa még bizonytalan: mivel a kerettantervek csak nemrég készültek el, a kiadóknak kilenc hónap alatt kell elkészíteniük és engedélyeztetniük a könyveket.
És a szülők?
Ők például azzal az új szabállyal szembesülnek majd, hogy - hacsak nem szól ellene szakértői vélemény - hatéves korban be kell íratniuk gyermeküket az iskolába, viszont minden elsős ingyen kapja majd a tartós tankönyveket.
