Öt könyv, amit el kell olvasnod Közoktatás
Eduline

Öt könyv, amit el kell olvasnod

Tudjuk, hogy jobbnál jobb filmek várják, hogy megnézzétek őket, mégis ajánlanánk pár könyvet, amiket érdemes elolvasni.

Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai

Ellis 1987-ben megírta, milyen egyetemistaként szerelmet és szexet hajkurászni, és a helyzet azóta sem változott sokat. „Mert elfogyott a sör” - ennyi kell a regényben ahhoz, hogy egy lány a buliról elmenjen egy fiúval, aki nem is igazán tetszik neki. A cselekmény a camdeni egyetemen játszódik 1985-ben, és persze, hogy a diákok a legkevésbé a tanulással törődnek. Ellis hagyja, hogy mindvégig hősei beszéljenek: Lauren, aki az éppen Európában utazgató Victorba szerelmes, a nyíltan biszexuális Paul és Sean, aki egy ideig az ő szeretője, majd Laurené, és miközben hármuk élete néhány hónapra összegabalyodik, ugyanazokat az eseményeket különböző nézőpontokból ismerhetjük meg. Ami az egyik szereplő szemében romantikus fellángolás, az talán unott beletörődés a másiknak. Ellis írta egyébként az Amerikai pszychót és a Glamorámát is.

Szerb Antal: Utas és holdvilág

1937-ben jelent meg a regény és azóta megszállott Szerb Antal-rajongók járják végig a könyvben olvasott olaszországi utat. A nászútjáról megszökött főszereplő arra a kérdésre keresi a választ, vissza tud-e szállni a múltba, ki tudja-e egészíteni az ifjúkorában maradt hézagokat és kiderülnek-e a hazugságok.

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Állítólag emiatt a könyv miatt választotta a legtöbb ügyvéd diákként ezt a szakmát. Az írónő saját gyermekkori élményeiből merített. A regénybeli alabamai kisvárosban feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célzó eszme mellett. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Anthony Burgess: Gépnarancs

A Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az „agymosástól” sem riad vissza – holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.

Philip Pullman: Északi fény

Lyra Belacqa kalandvágyó, fékezhetetlen kislány. Miután szülei meghalnak, nagybátyja a Jordan-kollégium tudósainak gondjaira bízza. Lyra a kollégium Mesterétől titokzatos tárgyat kap, az aletiométert, s ezzel kezdetét veszi egy rendkívüli utazás, mely a messzi északra vezet ahol boszorkányok és harcos jegesmedvék vívják csatáikat. Lyra küldetése nem pusztán a saját világára jár mérhetetlen következményekkel, de a párhuzamos világok sorsát is meghatározza, melyeknek létezéséről nem is tudunk.

További könyvajánlóinkat itt találjátok.