Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Milyen előnyei és hátrányai vannak a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

Évek óta a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok vezetik a középiskolák népszerűségi listáját, a „szerkezetváltó” − vagyis a 8+4 éves helyett 4+8 vagy 6+6 éves rendszerben működő − gimnáziumokban évről évre éles a verseny a férőhelyekért. Míg az előző tanévben 506 négy és öt évfolyamos gimnázium hirdetett felvételt, addig hatosztályos képzést mindössze 125, nyolcosztályost pedig 82 középiskola indított, éppen ezért a jelentkezőket a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok zöme nem csupán az általános iskolai eredmények alapján rangsorolja. A diákoknak meg kell írniuk a központi felvételi tesztet, sőt a legtöbb intézmény szóbelit is tart.

Nem véletlen, hogy ezeket a középiskolákat gyakran éri amiatt, mert „elszívják” az általános iskolákból a legtehetségesebb, legjobb eredményű, jó családi hátterű diákokat. Bár azt a HVG-nek egyetlen − szerkezetváltó gimnáziumban oktató − tanár sem tagadta, hogy „válogatott tanulókkal” dolgoznak, egy korábbi kutatásból az is kiderült, hogy ezek az iskolák a hozzáadott pedagógiai érték alapján is jól teljesítenek. A hat- és nyolcosztályos középiskolák diákjai rendre magas pontszámot szereznek a kompetenciaméréseken: 2016-ban a nyolcadikosok matematikából és szövegértésből is lényegesen jobb átlageredményeket értek el, mint a velük egykorú általános iskolások, és az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad a többi középiskola tanulóihoz képest. Ennek megfelelően a legtöbb intézményekben a továbbtanulási arány is nagyon magas, a végzősök zöme pedig nyelvvizsgát is szerez a 12. év végére.

Pedig a minimális óraszámok a hatosztályos gimnáziumok 7. és 8., a nyolcosztályosok 5-8. évfolyamán ugyanolyanok, mint az általános iskola felső tagozatán, az utolsó négy évfolyam óraszámai pedig a „hagyományos” gimnáziumokéval egyezik meg − igaz, a hat- és nyolcéves képzési szakaszra szabott tantervek miatt több idő jut a készség- és képességfejlesztésre, a diákoknak nem kell kétszer végigmenniük ugyanazon a tananyagon.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.