Vége a hagyományos iskolai tanításnak? Új trend hódít Közoktatás
Eduline

Vége a hagyományos iskolai tanításnak? Új trend hódít

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a...

Képernyő előtt - pont, mint később, a munkahelyen

Eleinte sokan idegenkedtek tőle, mára azonban egyre több tanár használ különféle szoftvereket a tankönyvek és a munkafüzetek mellett. A blended learning lényege, hogy a diákok bejárnak a tanórákra, emellett otthonról, oktatási szoftverek és az internet segítségével is tartják a kapcsolatot az oktatókkal. 

Mivel egyelőre nincs egységes tanterv, az iskolák maguk döntenek arról, használnak-e tableteket, laptopokat az órákon, és lehetővé teszik-e, hogy a diákok egyes tanítási napokon otthonról, az internet segítségével vegyenek részt az órákon, vagy sajátítsák el a tananyag egy részét – olvasható a MindShift nevű, alternatív tanulási módszerekkel foglalkozó oldalon.

Az új oktatási formák nemcsak a diákoktól, hanem a tanároktól is új feladatokat követelnek: új szoftverek működését kell elsajátítaniuk, és több időt igényel a kiegészítő feladatok felkutatása is. Catlin Tucker, egy kaliforniai angoltanár szerint azonban megéri. „Hatékonyabban tudok tanítani: a technika rengeteget segít, időt nyerünk vele, így jobban elmélyíthetjük a tananyagot” – mondja.

Az oktatók abban bíznak, hamarosan több olyan szoftver közül választhatnak majd, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok a saját ütemükben haladjanak a tananyaggal. A gyerekek bent ülnének az osztályteremben, de mindenki a saját tempójában dolgozna a feladatokon, a tanárok pedig a szoftverek segítségével folyamatosan visszajelzéseket kapna a munkájukról. Addig azonban még hosszú az út, és elsősorban a tanárok hozzáállásán múlik, mennyire tud majd zökkenőmentesen működni a módszer – olvasható a cikkben. Online órák elvégzésére kötelezik a virginiai gimnazistákat – összefoglalónkat itt találjátok.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.