Legalább tízezren tüntettek a hétvégén Hongkongban a kínai központi vezetés nemzeti oktatási terve ellen. Az új iskolaévben bevezetendő terv a demonstrálók szerint elfogult, és "agymosásnak" veti alá a gyerekeket. A szervezők szerint a tüntetők - szülők és diákok - száma meghaladta a 40 ezret, a rendőrség szerint a 9 ezret sem érte el.

A Peking által összeállított új nemzeti oktatási terv a különleges igazgatású terület nemzeti identitását kívánja elmélyíteni, a kritikusok szerint ugyanakkor a kötelezővé tenni kívánt órákat a gyerekek agymosására, az önálló gondolkodással szembeni "vak patriotizmus" kialakítására használnák.

A Kínai modell című könyvben például arról lehet olvasni, hogy a kommunista párt mennyire előremutató, egyesült és hatékony vezető, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a kétpártrendszer hosszas vitákhoz és megoldhatatlan konfliktusokhoz vezet. A tanterv az idei tanévtől választható, 2015-től azonban már kötelező jelleggel vezetnék be minden általános iskolában, 2016-tól pedig a középiskolákban is.

Akadémikusi körökből olyan véleményeket is hallani, hogy a tantervvel Peking kulturálisan akarja a korábbinál jobban integrálni Hongkongot a közvetlen választások 2017-ben esedékes bevezetése előtt. A különleges igazgatású terület vezetősége ugyanakkor újra és újra megerősíti: a kormányzatnak nem célja a gyerekek agymosása - áll a South China Morning Post hongkongi napilapban. 

Az érintettek aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy így vegyék rá a kormányt a tervek megváltoztatására, tízen jelenleg is éhségsztrájkolnak. Sok esély nincs rá, hogy a hongkongi kormány visszavonja a tantervet. Leung Csun-jing (Leung Chun-ying) kormányzó úgy fogalmazott: nem számít, milyen módon fejezik ki a véleményüket az egyes emberek, racionálisan kell eljárniuk, és véleménycserére is szükség van. A tanterv miatt már július végén is az utcára vonultak a hongkongiak, akkor hivatalos adatok szerint 32 ezren, a nem hivatalos becslések szerint akár 90 ezren is lehettek a tüntetők.

A korábbi brit gyarmat, Hongkong 1997-ben került vissza Kína fennhatósága alá. Kína ötven évre biztosította a terület különleges autonóm státusát és kapitalista gazdasági rendszerét. A már 1990 áprilisában a kínai parlament által jóváhagyott alaptörvény, amely 1997-ben lett Hongkong alkotmánya, ugyancsak kimondja, hogy Hongkongot a hongkongiak kormányozzák.