Tíz tudományos tévhit, amit nektek is megtanítottak az iskolában Közoktatás
Eduline

Tíz tudományos tévhit, amit nektek is megtanítottak az iskolában

Az emberi faj nem a csimpánzoktól származik, Kolumbusznak nem kellett bebizonyítania, hogy a Föld gömbölyű, és Newton sem úgy ismerte fel a gravitációt, hogy egy alma ráesett a fejére. Ez a nap videója.

Az űrben nincs gravitáció? Tévedés, hiszen részben a gravitáció tartja pályáján a bolygókat is. Az sem igaz, hogy Thomas Edison találta volna fel az első izzólámpát, Heinrich Göbel ugyanis huszonöt évvel hamarabb feltalált egy hasonlót, Edison pedig megvásárolta a szabadalmi jogokat Göbel özvegyétől. Van Gogh sem vágta le a saját fülét, a sérülést valójában egy kardpárbaj alkalmával szerezte, amit festő barátjával, Paul Gauguinnel vívott.

Az is csak egy mítosz, hogy a kaméleonok a rejtőzködés kedvéért változtatják a színüket, valójában két okuk van erre: így kommunikálnak egymással párzás idején vagy ha veszélyt éreznek, illetve ezzel segítik a hőszabályozásukat is. Az sem igaz, hogy Kolumbusz a Föld gömbölyűségét akarta bebizonyítani az utazásai során, ezt ugyanis már az ókori görögök is kiszámolták, és az akkori vélekedés sem vonta kétségbe.

Ezeket is olvasd el

10 tudományos tévhit, amiről mindenki azt hiszi, hogy igaz

Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá

Ez történik a testetekkel vizsga előtt: videó

7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál

5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

Az is egy tévhit, hogy a különböző alapízeket a nyelv adott területein érzékeljük, így a sósat és édeset a nyelv hegyén, oldalt a savanyút, míg hátul a keserűt. A valóságban azonban a nyelv teljes felületét használjuk ízlelésre, nincsen területekre bontva. Abraham Lincolról is mindenki azt gondolja, teljes szívvel harcolt a rabszolgaság ellen. Valójában azonban azt írta, ha ki tudná vívni a függetlenséget a rabszolgák felszabadítása nélkül, akkor úgy csinálná.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.