A Kossuth téren tiltakozik az új közoktatási törvény elfogadása ellen a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű szervezet. Az eduline helyszínen lévő tudósítója szerint körülbelül negyvenen-ötvenen lehetnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt felállított színpadnál és sátornál, a szervezők egészen a jogszabály zárószavazásáig, vagyis körülbelül éjfélig-fél egyig maradnak.

"A pedagógusok már most is vállalhatatlan körülmények között dolgoznak és élnek, de a dráma akkor teljesedik majd be, amikor pedagógusok tömegeit bocsátják el, hogy kitermeljék a drámai béremeléshez szükéges fedezetet" - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Hálózat a Tanszabadságért hétfő esti demonstrációján.

A HAT november elején jött létre, az alapítók között van Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Vekerdy Tamás pszichológus, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke és Nahalka István oktatáskutató. A szervezet tagjai - akik november közepén, a köznevelési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor többnapos demonstrációba kezdtek a Kossuth téren - szerint a kormány oktatási tervei "horthysta, sztálinista, kádárista időket idéznek".

Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese a hétfő esti tüntetésen azt mondta, a kormány a hatalom birtokosaként tekint a közoktatási törvény tartalmára, sem a szakmai, sem az érdekvédelmi szervezetekkel nem voltak hajlandóak egyeztetni, pedig rossz irányba haladnak, a diákok iskolai szelekciója például "kasztosodáshoz" vezet.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint előbb-utóbb minden pedagógus rájön majd, hogy húsz évvel azután, hogy az ország megszabadult a kötelező ideológiától, most újra ezeket akarják rájuk erőltetni, pedig "semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével vagy meggyőződésével ellentétes nyilatkozatot tegyen".

"Mostanában újra azt hallom, hogy vannak olyan tanári szobák, ahol nem tanácsos egyes kollégákkal beszélgetni. Lehetséges, hogy két évtizeddel a rendszerváltás után az iskolákban ne lenne szólásszabadság?" - mondta, hozzátéve: felvetődik a kérdés, hogy mi lesz azokkal a történelemtanárokkal, akiknek a nevelését a hatalom nem tartja majd "eléggé hazafiasnak".

Nádori Lívia, a szervezet tagja megemlítette, hogy – ahogy arról az eduline elsőként beszámolt – az oktatási államtitkárság még jóval a közoktatási törvény zárószavazása előtt elküldte az újságíróknak a meghívót Hoffmann Rózsa keddi sajtótájékoztatójára, amelynek címe: „elfogadta az országgyűlés a nemzeti köznevelési törvényt”