Öt éve fogadták el az Európai Roma Keretstratégiát Brüsszelben, de az érintett államok egy friss jelentés szerint nem igazán tudtak javítani a cigányok helyzetén az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a diszkrimináció ellenesség területén. Az oktatás terén Magyarország kapott dicséretet is, de a szegregáció kérdése továbbra is nagyon zavarja Brüsszelt. A tankötelezettségi korhatár leszállítása sem tett jót a romák integrációjának.

Az Európai Bizottság múlt héten adta ki azt a több mint 80 oldalas jelentését, melyben tagállamokra lebontva értékeli, milyen eredményeket értek el a romák felzárkóztatása terén a fenti kulcsterületeken. Magyarország kapcsán a dokumentum főleg az oktatás terén tárt fel lemaradásokat. (A keretstratégiát egyébként Magyarország EU-elnöksége idején terjesztették be.)

A dokumentum pozitívumként rögzíti az idei tanévvel bevezetésre került, három éves kortól kötelező óvodát, illetve, hogy ennek infrastrukturális vonzataira is forrásokat biztosít a kormány. Azt is értékeli a kiadvány, hogy stratégia indult a korai iskolaelhagyás megfékezése érdekében. Ez utóbbinál ugyanakkor hibaként róják fel, hogy nincs elfogadott cselekvési terv. Itt be is szól a Bizottság egy kicsit a kormánynak, és kritizálják a tankötelezettségi korhatár leszállítását, ami a dokumentum szerint ront a helyzeten.

A szegregáció kérdése is előkerül az értékelésben, ami nem meglepő, miután nemrég Brüsszelben kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen ez ügyben. A Bizottság szerint törvényben kéne rögzíteni az elkülönítés tilalmát, illetve konkrét lépések kellenének a szegregáció felszámolásához, természetesen megfelelő forrásokkal megtámogatva. Jelenleg az oktatási rendszerünk ugyanis nem képes kiküszöbölni a szociális és gazdasági helyzetből fakadó hátrányokat – zárja ezt a részt a dokumentum.

"Még valamennyi téren sok a teendőnk a romák integrációja érdekében, az oktatástól kezdve egészen a lakhatásig vagy a foglalkoztatásig. Tavaly néhány kedvező fejleményt könyvelhettünk el, különösen az oktatás területén, ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is tapasztalható a roma gyermekek szegregációja" – szúrt oda kicsit a magyar kormánynak is a dokumentum bemutatóján Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos az MTI tudósítása szerint.

Még tavasszal indított eljárást Brüsszel Budapest ellen a szegregáció miatt. Navracsics Tibor EU-biztos akkor azt mondta, törvényi eszközökkel megszüntethető lenne a szegregáció. Hogy mégis a törvényekkel lehet valami gond, azzal az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány is egyetért, szerintük a Guszev-telepi szegregációs perük bizonyította ezt be a Bizottság számára is. Erről részletesebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!