Csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben biztosítani tudják az adott életkori sajátosságokhoz illeszkedő foglalkozásokat, és amelyek lehetőséget adnak a megkezdett nyelv folytatására a kötelező nyelvtanulás megkezdése után is - hívta fel a figyelmet a Nyelvtudásért Egyesület.
A Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete szerint az idegennyelv-oktatást az általános iskolák 4. osztályaiban kell kötelezően megkezdeni. A valóságban azonban számos iskolában már az első három évfolyam valamelyikében megkezdődik az idegennyelv-oktatás, tartalmi iránymutatás és érdemi feltételrendszer nélkül - írják közleményükben.
Az egyesület véleménye szerint csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben biztosítani tudják az adott életkori sajátosságokhoz illeszkedő foglalkozásokat, és amelyek lehetőséget adnak a megkezdett nyelv folytatására a kötelező nyelvtanulás megkezdése után is.
A szakmai szervezet nem ért egyet azzal, hogy az idegennyelv-órák számának emelése a középiskolák 11-12. évfolyamán valósulna meg, ebben az időszakban a diákok egy része ugyanis már nem tanköteles, másik része pedig addigra sikeres nyelvi érettségit tesz, és felmentést kap az óralátogatás alól, ezért nem tudja igénybe venni a magasabb óraszámokat.
Komolyan átalakítják a Nemzeti alaptantervet: jelenlegi formájában biztosan nem vezetik be
A Nemzeti alaptanterv módosított tervezete a jövő hónapban készülhet el - mondta Maruzsa Zoltán. Tegnap bemutatták az Európai Bizottság az „Education and Training Monitor 2018" című kiadványát. A 2016-os adatokat értékelő dokumentum megállapítja: hazánk az uniós átlagnál többet költött oktatásra, a béremeléseknek köszönhetően vonzóbbá vált a pedagógus pálya, és nőtt a jelentkezők száma a tanárképzésben - írja a magyarhírlap.hu.
Hozzáteszik: a tanulócsoportok motiválásában kulcsfontosságú tananyagválasztás lehetőségét nem szabad korlátozni. Az egyesület fontosnak tartja, hogy a NAT szövegében egyértelműen jelenjen meg: a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a lehető legszélesebb tankönyvválasztékot.
A NAT tervezetében megcélzott, színvonalas kommunikatív tanítási gyakorlat a tanároktól jóval több felkészülést, és testre szabott oktatási anyagok készítését igényli, mint az órák rutinból történő megtartása. A NAT-ban megcélzott kötelező tanítási óraszám viszont az utóbbira van méretezve. A színvonalasabb és eredményesebb tanórákhoz több felkészülési időt kell adni a tanároknak - írják. Ezért az egyesület szerint a tanártovábbképzési rendszer átgondolt, hosszú távú biztosítása mellett, a tanárképzésben történő lényeges módosítások bevezetésére van szükség.
Abszurd, hogy még a NAT-tervezet megjelenése után sem derült ki, kik készítették az anyagot
Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete a nyilvánosság kizárásával készült, „abszurdum, hogy még a tervezet megjelenése után sem hozták nyilvánosságra, kik készítették a szakmai anyagot" - írja állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely részletes véleményt közölt a NAT-tervezetről.
