Nyolc kérdés és válasz a pedagóguskarról Közoktatás
Eduline

Nyolc kérdés és válasz a pedagóguskarról

Megszavazta az Országgyűlés a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvénymódosítást: a testület 2014-ben alakul meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Mi az a Nemzeti Pedagógus Kar?

A Nemzeti Pedagógus Kar - a májusi előterjesztésben még Magyar Pedagógus Karként szerepelt - a pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak köztestülete lesz.

Akkor ez egy újabb szakszervezet?

Nem, a szakszervezetekkel ellentétben itt nincs választási lehetőség: minden állami és önkormányzati fenntartású iskolában dolgozó tanár automatikusan a kar tagjává válik. A szakmai szervezeteknek nem tetszik az ötlet, mivel szerintük az alulról építkező szakszervezetek eddig is ellátták a karnak szánt feladatokat: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete közös közleményét itt, a Pedagógusok Szakszervezetének reakcióját pedig itt olvashatjátok.

Mivel jár a kötelező tagság?

Annak, aki nem tisztviselő, semmivel. A kar által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex betartása azonban minden tag számára kötelező lesz. A testület a törvényben, az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat.

Tagdíjat kell fizetni?

Nem.

Mi lesz az egyházi és magániskolákkal?

A kar azoknak az iskoláknak a hasonló szervezeteivel, amelyeknek a fenntartója nem az állam vagy az önkormányzat, partneri megállapodást köthet.

Hogyan működik majd?

A karnak minden megyében és a fővárosban is lesz területi szerve, ezek látják majd a különböző feladatokat.

Azok mik?

A testület véleményezheti a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályokat, állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. Tizenhat szakmai tagozatot hoznak létre.

A régi szakszervezetek megszűnnek?

Nem, bár a szakszervezetek nem értik, miért kell létrehozni a kart, ha már vannak olyan szervezetek, amelyek képviselik a tanárok és tanítók érdekeit.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.