Egy elkészült friss jelentés szerint hosszú évek után először nőttek az EU-ban az oktatásra fordított kiadások. Mivel a menekültek többsége 34 év alatti, így nagy esélyt látnak az oktatáson keresztüli integrációjukra.

Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja a testület Oktatási és Képzési Figyelőjének eredményeit hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertette. A legfrissebb, 2014-es adatok arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban az oktatásra fordított állami kiadások három éven át tartó visszaesést követően nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke 1,1 százalékkal nőtt. A figyelő szerint a tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést.

Az átlagot rontva 2014-ben - 2013-hoz képest - csökkentek az oktatásra fordított állami kiadások Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Litvániában, Olaszországban és Szlovéniában. Bulgáriában, Lettországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában pedig 5 százaléknál magasabbak volt az oktatás fordított források - Magyarországról lent külön írunk.

Az uniós biztos elmondta, hogy az oktatás rendkívül hatékony eszköze a bevándorló fiatalok integrációjának, akik az adott tagországban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Közülük tavaly például a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19 százalék szemben 10,1 százalékkal), és kevesebben szereztek felsőfokú végzettséget (36,4 százalék szemben 39,4 százalékkal).

A tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket ezen a téren, különös tekintettel arra, hogy az unióba érkező menekültek és migránsok száma növekszik - állapítja meg a jelentés. Az újonnan érkezők legtöbbje 34 év alatti, sőt mintegy 30 százalékuk még nincs 18 éves. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében - áll a jelentésben.

Magyarország a jelentésben

Az oktatásra fordított források növekedése Magyarországon 12,5 százalékos volt - hangsúlyozta az uniós biztos. Az OECD adataival összevetve volt is honnan elmozdulni, az idén szeptemberben közzétett 2013-ra vonatkozó adatok szerint ritkán látható mélységben voltunk, a magyar GDP 3,8 százalékát költöttük oktatásra. Magyarországgal kapcsolatban a brüsszeli figyelő megállapította, hogy 11,8-ról 11,6 százalékra csökkent a 18-24 közötti korai iskolaelhagyók száma 2012 és 2015 között. Ebben nincsen benne az a több mint 40 ezer 16-17 éves, akik az iskolakötelezettség leszállítását követően kerültek ki a rendszerből - ez ráadásul az EMMI saját felmérése. Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra. A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 évesek száma ugyanakkor 29,8-ról 34,3 százalékra növekedett, amíg az uniós átlag 2015-ben 38,7 százalék volt. A frissen végzett 20 és 34 év közöttiek foglalkoztatási rátája 73,3-ról 80,4 százalékra emelkedett - az uniós átlag 76,9 százalék. A felnőttek (25-64 évesek) részvétele az "egész életen át tartó tanulásban" 2,9-ról 7,1 százalékra emelkedett, amíg az unió egészében 9,2-ről 10,7 százalékra a vizsgált időszakban. A bizottság megállapította ugyanakkor, hogy a magyar oktatás esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd, a tanulók teljesítménye összefügg társadalmi és gazdasági hátterükkel. Megjegyezték, hogy Magyarországnak növelnie kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban.