Terjedelmes cikket szentel az Atlantic annak, mitől lehet annyira jó az észt oktatási rendszer.
Míg a világ Finnországot csodálja a PISA-teszteken elért, évek óta tartó jó eredményeiért, addig a 2012-ben a világrangsorban 11. helyet megszerző Észtországgal egyelőre kevesen foglalkoznak.
Az amerikai lap tudósítása szerint azonban hamarosan ide özönlenek majd azok, akik arra kíváncsiak, mitől jó egy oktatási rendszer.
Érdekes, hogy Észtország nagyon jól integrálta a szegényebb gyerekeket is, és így nagyjából azonosan teljesít az összes gyerek anyagi háttértől függetlenül. Ahogy a szerző fogalmaz, nem a szegény diákok ellenére jók az eredmények, hanem miattuk.
A washingtoni National Center on Education and the Economy igazgatója a lapnak elmondta, míg a vasfüggöny leomlása után az olyan posztkommunista országok, mint Csehország vagy Magyarország azon dolgoztak, hogy az elitek számára teremtsenek jobb körülményeket, Észtország az egyenlőségre törekedett.
Marc Tucker szerint egyáltalán semmi új nincs az észt oktatási rendszerben, hiszen az ugyanolyan már évtizedek óta, és meglepő módon mégis jó eredményeket produkál.
Az egyenlőségre törekvő rendszeren kívül további fontos tényezők az Atlantic szerint, hogy a tanárok elég nagy önállóságot élveznek a munkájukban, és szoros kapcsolatot alakítanak ki a diákokkal. Fontos még, hogy az étkezés ingyenes, ahogy a főiskola is, a gazdagabb családok számára elérhető magániskolák pedig alig léteznek – mondjuk ilyen jó állami iskolák mellett feleslegesek is.
(A fenti képen egy finnországi iskola látható.)
