Megvannak a világ legokosabb középiskolásai Közoktatás
Eduline

Megvannak a világ legokosabb középiskolásai

A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.

Szingapúr tudományos sikerei nagyban elősegítették az ország virágzó gazdaságának kialakulását, oktatási rendszerük pedig az egész világ számára példaként szolgálhat.

A jól teljesítő diákokhoz szintén jól teljesítő pedagógusok kellenek, és Szingapúrban kiváló tanárok vannak. A CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint a felsőoktatásból kikerülő legjobb hallgatók mennek középiskolai tanárnak, és így garantált, hogy jó nevelést kapnak a tizenévesek.

A PISA és a magyar diákok

PISA: ebből a szövegértési feladatsorból lettünk a legrosszabbak Európában

Elkeserítően rossz lett a magyar diákok szövegértési tesztje

A szingapúri oktatási rendszer másik lényeges eleme, hogy nem a lexikális tudásra fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a kreativitásra. Ahogy a PISA-teszteket is előállító OECD egyik szakembere mondja: nem az a lényeg, hogy mit tudunk. „A Google mindent tud. A világgazdaság az alapján jutalmaz valakit, hogy mire használja az illető a megszerzett tudást.”

A kulcs a tudás kreatív felhasználása, az önálló gondolkodás. Szingapúrban erre pedig már egészen kis korban elkezdik felkészíteni a gyerekeket. Tényleg kis korban, hiszen már óvodában komoly hangsúlyt helyeznek a későbbi előmenetelre. Ám ahogy egy óvodapedagógus mondta: nem okos gyerekeket nevelnek ekkor még, hanem rugalmasokat, akik később alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz.

Még egy oka van annak, hogy ennyire kiválóan teljesítenek a szingapúri gyerekek, ez pedig az, hogy az oktatás mindig az első. Nem csak a családban rendelnek mindent alá a gyerek megfelelő iskoláztatásának, de a mindenkori kormány is erre a területre helyezi a legnagyobb hangsúlyt.

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.