Megszavazták a köznevelési törvényt, de Pokorni nemet mondott Közoktatás
Szabó Fruzsina

Megszavazták a köznevelési törvényt, de Pokorni nemet mondott

Elfogadta a köznevelési törvényt az országgyűlés kedd hajnalban - a képviselők közül 252-en igennel, 62-en pedig nemmel szavaztak. Pokorni Zoltán a név szerinti szavazáson nemet mondott a jogszabályra.

Pokorni nemet mondott a köznevelési törvényre

A köznevelési törvényről az LMP kezdeményezett név szerinti szavazást a Kossuth téren tiltakozó Hálózat a Tanszabadságért (HAT) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérésére.

Pokorni Zoltán - aki az elmúlt másfél évben többször összetűzésbe került Hoffmann Rózsával - nemmel szavazott, míg Pósán László, aki korábban élesen bírálta a koncepciót, nem vett részt a szavazáson.

Ilyen lesz a Hoffmann-féle közoktatás

Hároméves kortól lesz kötelező az óvoda, nem lesznek felzárkóztató osztályok, a pedagógus-életpályamodell a köznevelési törvény része marad, és csak azokban a középiskolákban lesz kötelező központi felvételi, amelyekben túljelentkezés van - ezek voltak a jogszabály legvitatottabb részei, amelyekről még a Fidesz-KDNP-frakció múlt hétfői ülésén döntöttek.

A parlament korábban a közoktatási előterjesztéshez benyújtott kormánypárti és ellenzéki módosító javaslatokról már szavazott, úgy változtattak az indítványon, hogy az egész napos iskola ne kötelező, hanem választható forma legyen, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Egy másik változtatással a kötelező tanórai foglalkozások része lehet az erkölcstanóra vagy a helyette választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra.

Összekapott az LMP és a Jobbik

Az LMP a Híd-programról, a 16 éves korig tartó tankötelezettségről és a hittanoktatásról nyújtott be a keddi zárószavazás előtti módosítót - ezek közül egyet sem szavazott meg az országgyűlés.

A Híd-programról és a jogszabályból már korábban kivett felzárkóztató osztályokról kisebb vita alakult ki a Jobbik és az LMP között, Osztolykán Ágnes (LMP) szerint ezek a tervek azt eredményezik majd, hogy tizenévesek tízezrei kerülnek az utcára használható tudás nélkül. Balczó Zoltán (Jobbik) azt válaszolta, "ez legalább annyira tipikus, mint amikor az energetikával kapcsolatban a zöldenergiáról beszélnek". "Nem értem, miért nem jó megoldás, ha külön törődéssel, kiscsoportokban akarjuk elérni, hogy a diákok fejlődjenek" - mondta.

Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter szerint ennél a törvénynél nem arról van szó, hogy mást gondol jónak a kormány és az ellenzék. "Hanem arról, hogy két felfogás van. Az egyik a gyereket állítja középpontba, a másik pedig az intézményt. Semmi sem örök, sem a birodalmak, sem az önök kétharmada, ennek mind szakmapolitikai következményei lesznek" - mondta.

Megelőlegezték maguknak a parlamenti igent

Hoffmann Rózsa biztos volt a dolgában, az államtitkárság sajtóosztálya már hétfő délután - tizenkét órával a zárószavazás megkezdése előtt - több tucat újságírónak elküldte a meghívót a keddi sajtótájékoztatóra, amelynek a címe "Elfogadta az országgyűlés a nemzeti köznevelési törvényt".

A sajtótájékoztatót ráadásul nem a Hoffmann Rózsa-féle bejelentések helyszínén, az államtitkárság Szalay utcai tárgyalójában, hanem a Nefmi Akadémia utcai épületének tükörtermében tartják majd.

Hajnalig tüntetett a Kossuth téren a Hálózat a Tanszabadságért

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű szervezet november 15-én, a köznevelési törvény általános vitájának megkezdésekor kezdett többnapos demonstrációba a Kossuth téren, a tüntetéssorozatot hétfő este, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt folytatták. Az eduline helyszínen lévő tudósítója szerint este hat-hét körül negyven-ötven ember hallgató az előadásokat, a szervezők egészen a jogszabály zárószavazásáig, negyed négyig maradtak. A HAT tüntetéséről szóló beszámolónkat itt olvashatjátok el.