Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés” feladatait.

Ugyanakkor azt gondolják, hogy éppen a megfogalmazott célokhoz a dokumentum nem rendel megfelelő eszközöket.

Elhibázottnak és a továbbiakban mellőzendőnek tartjuk az ún. „óratáblát”, mivel ez – az alaptanterv műfaji szabályainak ellentmondva – radikálisan szűkíti az alkalmazó iskolák szakmai mozgásterét, adaptivitását.

A művészetek „tanulási területen” a nemzetközi trendeknek és hazai hagyományoknak megfelelően helyreállítandónak gondoljuk a művészeti tárgyak integritását, vagyis visszahelyezendőnek tartjuk a dráma és tánc, illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgygeneráló megnevezését és a többi tantárgyhoz hasonló tagoltságú tartalmi leírását.

Szerintük egyáltalán nem elfogadható az az álláspont, amely szerint a két hagyományos művészeti tantárgy, az ének-zene és vizuális kultúra elegendő lenne a „mindennapos művészeti nevelés” feladatainak teljesítéséhez.

Ha sikerül a tervezett kompetenciákat a helyi tantervbe beépíteni, akkor a céloknak a megvalósításához olyan tanítók, tanárok kellenek, akik képesek a komplex, holisztikus gondolkodásra, és rendelkeznek a megfelelő módszertani gazdagsággal is - teszik hozzá.