Középiskolai felvételi 2012: idén is versenyt kellett futni az idővel Közoktatás
Szűcs Dóra

Középiskolai felvételi 2012: idén is versenyt kellett futni az idővel

Sem magyarból, sem matematikából nem találták túl nehéznek a 2012-es középiskolai felvételi feladatsorait az eduline...

Sem magyarból, sem matematikából nem találták túl nehéznek a 2012-es középiskolai felvételi feladatsorait az eduline által megkérdezett szaktanárok, szerintük egyedül a rendelkezésre álló idő okozhatott gondot a nyolcadikosoknak. Összesen 61 ezer diák írta meg a négyosztályos középiskolák központi felvételijét szombaton. Friss: változtatott a matematikateszt megoldókulcsán az Oktatási Hivatal - a részletekről itt olvashattok.

Magyar nyelv: aki akart, fel tudott készülni

„Átlagos nehézségű volt a feladatsor az idei felvételin, a tavalyihoz hasonlóan a nyelvtani, helyesírási, szövegértési, kommunikációs és fogalmazási képességeket is mérte” – mondta Szűcs Ferencné magyartanár, aki szerint a feladatok sokszínűek voltak. „Ha valakinek nem olyan jó a helyesírása, de a szövegértése igen, akkor ott szerezhetett pontokat” – mondta a szaktanár.

Szűcs Ferencné szerint a feladatsor jól illeszkedett a tananyaghoz, egyetlen feladattípus sem volt, amiről ne esett volna szó a felkészülés során. A pedagógus úgy véli, az utóbbi években kiadott nyelvtankönyvek és szövegértési feladatlapok az ilyen típusú példákat gyakoroltatják, emellett az iskolában külön előkészítőt, valamint próbafelvételit is tartottak a diákoknak – aki komolyan vette a vizsgát, az fel tudott készülni.

A szaktanár a negyvenöt helyett inkább hatvan percet adna a feladatok megoldására. „A visszajelzések azt mutatják, hogy a diákok ugyan végeztek, de ellenőrzésre nem maradt idő. Aki a fogalmazást alaposabban át akarta gondolni, a szövegértést még egyszer el akarta olvasni, az kicsúszhatott az időből. Jobb teljesítményre lennének képesek, ha nem kellene kapkodniuk; így könnyen lehagyhattak egy-egy ékezetet, kimaradhatott egy-egy feladat” – tette hozzá.

A diszlexiás diákok a szakvélemény és a szülői kérvény alapján több időt kaptak a feladatlap megoldására; az érintett nyolcadikosok visszajelzése alapján úgy tűnik, szükség is volt a plusz 15 percre.

A halandzsavers volt a kedvenc

„A kommunikációs képességet mérő 3.a feladatot elég könnyűnek találtam, és a nyelvhelyességi feladat javítása sem jelenthetett gondot (3.b). A 6. feladatot azonban, ahol a szószerkezeteket kellett megtalálni, könnyű volt elhibázni. Félek, hogy bár felismerték a tanult mondatrészeket, a szószerkezeteket már nem határozták meg pontosan: előfordulhatott, hogy több mondatrészt is írtak a vonalra, vagy csak az időhatározót említették, és elfelejtették mellé írni az állítmányt” – mondta a szaktanár.

A feladatlapok és a megoldások

Magyar nyelv és irodalom - feladatlap

Magyar nyelv és irodalom - megoldás

Matematika - feladatlap

Matematika - megoldás

Szűcs Ferencné szerint nagyon érdekes volt a halandzsavers, ehhez hasonló feladat tavaly is volt. „Ez biztosan tetszett a felvételizőknek, mert nem annyira megszokott, és kreativitást igényelt” – vélekedett a pedagógus.

Matematika: kevés volt a meglepetés

„Az idei matematikafelvételi hasonló nehézségű és szerkezetű volt, mint a tavalyi” – mondta a dolgozatról Horváth Gábor matematikatanár, aki szerint a felkészült diákoknak nem okozhattak meglepetést a kérdések. „A feladatok döntő többsége a hetedikes és az azt megelőző évek tananyagára épül. Problémás is lett volna a nyolcadikos tananyag, hiszen bármi átcsúszhat a második félévre” – tette hozzá.

Horváth Gábor szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is az idő okozhatta a legnagyobb problémát. „Valószínűleg sok diáknak kellett kapkodnia, talán erre a legnehezebb felkészülni. A feladatsor viszonylag könnyű volt, így azok, akik több, ennél nehezebb feladatsort is megoldottak 45 perc alatt a felkészülés során, valószínűleg elég volt az idő” – mondta.

Akár nehezebb is lehetett volna

A pedagógus szerint nehezebb feladatokkal is megbirkóztak volna a nyolcadikosok. „Egy példasor akkor alkalmas arra, hogy felmérje a diákok valódi tudását és felkészültségét, ha a feladatok nehézsége között nagyobb különbségek is vannak. Ennél a feladatsornál ez részben teljesült, de talán egy nehezebb példákat is tartalmazó teszt még alkalmasabb lenne arra, hogy szétszórja a mezőnyt” – mondta Horváth Gábor.

A szaktanár szerint valószínűleg a harmadik, kombinatorikai feladat lehetett a diákok kedvence. „Többségüknek ez a példatípus nem okoz gondot, általában hibátlanul megoldják. Sokan szeretik a számolásos és a diagrammal kapcsolatos feladatokat is” – mondta. Egyedül a 7., függvényekhez kapcsolódó példát találta nehezebbnek, "eddig ilyen feladat még nem volt a központi írásbeliken, ezért sokan nem számítottak rá, valószínűleg kevesebbet gyakorolták a diákok”.

 

Magyar nyelv és irodalom
A feladat típusa és a szaktanár véleménye

Matematika
A feladat típusa és a szaktanár véleménye

1. Szókincs, hangrend, képi jelek – nem nehéz, de csak a pontos, egyértelmű magyarázatot fogadják el. Egyszerű műveletek racionális számkörben – mindenki számít rá, mindenkitől elvárható, hogy megoldja. A kezdeti izgalom levezetésére is jó.
2.

Halandzsavers – nagyon érdekes feladat, nyelvi logikát igényel, fontos a szófajtan pontos ismerete.

Mértékegység-átváltások (hosszúság, tömeg, terület, térfogat-űrtartalom) – megszokott formában és nehézségben.

3. Kommunikációs és nyelvhelyességi feladat – ez volt a legkönnyebb, ezt biztosan jól megoldották.

Kombinatorikai feladat – itt mindig fontos a szövegértés és a jó rendszerező képesség.

4.

Helyesírási feladat (szavak toldalékolása) – sokat gyakorolták, de könnyen összetéveszthetik, hogy pl. keresztnevet vagy vezetéknevet toldalékolunk.

Statisztikai feladat. Diagramról adatok leolvasása, átlagszámítás – a diagram típusa kissé szokatlan, de megfelelő szövegértéssel és elemző készséggel könnyen értelmezhető.

5.

Szólásmagyarázat – a tavalyi feladatsorból hiányolták, jó, hogy itt megjelent.

Az előző évi „újításhoz” hasonló feleletválasztós teszt. Témakörök: geometria-trapéz tulajdonságai, hatványozás, oszthatósági szabályok, algebrai átalakítások – az egyszerű állítások mindegyikét végig kell gondolni. A felvételiző tudásáról rövid idő alatt sok információ derül ki.

6.

Szószerkezetek felismerése – ez volt a legnehezebb. Nem azért, mert nem jól elemzik a mondatokat, hanem, mert pl. ha nem írják le az egész szerkezetet, csak az időhatározót, nem jár pont.

Síkgeometriai feladat – a háromszögek szögei közötti egyszerű összefüggéseket kell alkalmazni.

7.

Összetett feladat, több anyagrészt is tartalmaz: hangalak és jelentés, szófajtan, mondattan – nem nehéz, de nagyon kell figyelni, hogy pontos legyen a válasz.

Geometriai transzformációk (tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás) és függvény hozzárendelési szabályának meghatározása – a legnehezebb feladat.
8.

Szövegértés – nagyon jól felépített kérdéssor, logikus gondolkodást, nagy figyelmet feltételez.

Táblázatban megadott nagyobb mennyiségű adat alapján kell számolásokat végezni – viszonylag időigényes, ha a tanulók nem fejben számolnak, és nem veszik észre azokat a lehetőségeket, amelyek gyorsítják és biztosabbá teszik a számolást (számolási rutin).

9.

Verstani feladat – az irodalomhoz kapcsolódó feladatok mindig háttérbe szorulnak, pedig a középiskola  építene az általánosban megtanult alapokra.

Téglatest térfogatának, ill. űrtartalmának meghatározása egyszerű százalékszámítással nehezítve, majd arányossági következtetés – alapvetően nem okozhat problémát az egyes részek megoldása.

10.

Fogalmazás – látszólag nem nehéz, csak időigényes.

Szöveges feladat – egyenlettel vagy ábrával segítve viszonylag könnyen megoldható. Mint minden szöveges feladatnál, fontos a szövegértelmezés és a kellő gyakorlat.

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.