Sem magyarból, sem matematikából nem találták túl nehéznek a 2012-es középiskolai felvételi feladatsorait az eduline...

Sem magyarból, sem matematikából nem találták túl nehéznek a 2012-es középiskolai felvételi feladatsorait az eduline által megkérdezett szaktanárok, szerintük egyedül a rendelkezésre álló idő okozhatott gondot a nyolcadikosoknak. Összesen 61 ezer diák írta meg a négyosztályos középiskolák központi felvételijét szombaton. Friss: változtatott a matematikateszt megoldókulcsán az Oktatási Hivatal - a részletekről itt olvashattok.

Magyar nyelv: aki akart, fel tudott készülni

„Átlagos nehézségű volt a feladatsor az idei felvételin, a tavalyihoz hasonlóan a nyelvtani, helyesírási, szövegértési, kommunikációs és fogalmazási képességeket is mérte” – mondta Szűcs Ferencné magyartanár, aki szerint a feladatok sokszínűek voltak. „Ha valakinek nem olyan jó a helyesírása, de a szövegértése igen, akkor ott szerezhetett pontokat” – mondta a szaktanár.

Szűcs Ferencné szerint a feladatsor jól illeszkedett a tananyaghoz, egyetlen feladattípus sem volt, amiről ne esett volna szó a felkészülés során. A pedagógus úgy véli, az utóbbi években kiadott nyelvtankönyvek és szövegértési feladatlapok az ilyen típusú példákat gyakoroltatják, emellett az iskolában külön előkészítőt, valamint próbafelvételit is tartottak a diákoknak – aki komolyan vette a vizsgát, az fel tudott készülni.

A szaktanár a negyvenöt helyett inkább hatvan percet adna a feladatok megoldására. „A visszajelzések azt mutatják, hogy a diákok ugyan végeztek, de ellenőrzésre nem maradt idő. Aki a fogalmazást alaposabban át akarta gondolni, a szövegértést még egyszer el akarta olvasni, az kicsúszhatott az időből. Jobb teljesítményre lennének képesek, ha nem kellene kapkodniuk; így könnyen lehagyhattak egy-egy ékezetet, kimaradhatott egy-egy feladat” – tette hozzá.

A diszlexiás diákok a szakvélemény és a szülői kérvény alapján több időt kaptak a feladatlap megoldására; az érintett nyolcadikosok visszajelzése alapján úgy tűnik, szükség is volt a plusz 15 percre.

A halandzsavers volt a kedvenc

„A kommunikációs képességet mérő 3.a feladatot elég könnyűnek találtam, és a nyelvhelyességi feladat javítása sem jelenthetett gondot (3.b). A 6. feladatot azonban, ahol a szószerkezeteket kellett megtalálni, könnyű volt elhibázni. Félek, hogy bár felismerték a tanult mondatrészeket, a szószerkezeteket már nem határozták meg pontosan: előfordulhatott, hogy több mondatrészt is írtak a vonalra, vagy csak az időhatározót említették, és elfelejtették mellé írni az állítmányt” – mondta a szaktanár.

A feladatlapok és a megoldások

Magyar nyelv és irodalom - feladatlap Magyar nyelv és irodalom - megoldás Matematika - feladatlap Matematika - megoldás

Szűcs Ferencné szerint nagyon érdekes volt a halandzsavers, ehhez hasonló feladat tavaly is volt. „Ez biztosan tetszett a felvételizőknek, mert nem annyira megszokott, és kreativitást igényelt” – vélekedett a pedagógus.

Matematika: kevés volt a meglepetés

„Az idei matematikafelvételi hasonló nehézségű és szerkezetű volt, mint a tavalyi” – mondta a dolgozatról Horváth Gábor matematikatanár, aki szerint a felkészült diákoknak nem okozhattak meglepetést a kérdések. „A feladatok döntő többsége a hetedikes és az azt megelőző évek tananyagára épül. Problémás is lett volna a nyolcadikos tananyag, hiszen bármi átcsúszhat a második félévre” – tette hozzá.

Horváth Gábor szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is az idő okozhatta a legnagyobb problémát. „Valószínűleg sok diáknak kellett kapkodnia, talán erre a legnehezebb felkészülni. A feladatsor viszonylag könnyű volt, így azok, akik több, ennél nehezebb feladatsort is megoldottak 45 perc alatt a felkészülés során, valószínűleg elég volt az idő” – mondta.

Akár nehezebb is lehetett volna

A pedagógus szerint nehezebb feladatokkal is megbirkóztak volna a nyolcadikosok. „Egy példasor akkor alkalmas arra, hogy felmérje a diákok valódi tudását és felkészültségét, ha a feladatok nehézsége között nagyobb különbségek is vannak. Ennél a feladatsornál ez részben teljesült, de talán egy nehezebb példákat is tartalmazó teszt még alkalmasabb lenne arra, hogy szétszórja a mezőnyt” – mondta Horváth Gábor.

A szaktanár szerint valószínűleg a harmadik, kombinatorikai feladat lehetett a diákok kedvence. „Többségüknek ez a példatípus nem okoz gondot, általában hibátlanul megoldják. Sokan szeretik a számolásos és a diagrammal kapcsolatos feladatokat is” – mondta. Egyedül a 7., függvényekhez kapcsolódó példát találta nehezebbnek, "eddig ilyen feladat még nem volt a központi írásbeliken, ezért sokan nem számítottak rá, valószínűleg kevesebbet gyakorolták a diákok”.

	Magyar nyelv és irodalom A feladat típusa és a szaktanár véleménye	Matematika A feladat típusa és a szaktanár véleménye
1.	Szókincs, hangrend, képi jelek – nem nehéz, de csak a pontos, egyértelmű magyarázatot fogadják el.	Egyszerű műveletek racionális számkörben – mindenki számít rá, mindenkitől elvárható, hogy megoldja. A kezdeti izgalom levezetésére is jó.
2.	Halandzsavers – nagyon érdekes feladat, nyelvi logikát igényel, fontos a szófajtan pontos ismerete.	Mértékegység-átváltások (hosszúság, tömeg, terület, térfogat-űrtartalom) – megszokott formában és nehézségben.
3.	Kommunikációs és nyelvhelyességi feladat – ez volt a legkönnyebb, ezt biztosan jól megoldották.	Kombinatorikai feladat – itt mindig fontos a szövegértés és a jó rendszerező képesség.
4.	Helyesírási feladat (szavak toldalékolása) – sokat gyakorolták, de könnyen összetéveszthetik, hogy pl. keresztnevet vagy vezetéknevet toldalékolunk.	Statisztikai feladat. Diagramról adatok leolvasása, átlagszámítás – a diagram típusa kissé szokatlan, de megfelelő szövegértéssel és elemző készséggel könnyen értelmezhető.
5.	Szólásmagyarázat – a tavalyi feladatsorból hiányolták, jó, hogy itt megjelent.	Az előző évi „újításhoz” hasonló feleletválasztós teszt. Témakörök: geometria-trapéz tulajdonságai, hatványozás, oszthatósági szabályok, algebrai átalakítások – az egyszerű állítások mindegyikét végig kell gondolni. A felvételiző tudásáról rövid idő alatt sok információ derül ki.
6.	Szószerkezetek felismerése – ez volt a legnehezebb. Nem azért, mert nem jól elemzik a mondatokat, hanem, mert pl. ha nem írják le az egész szerkezetet, csak az időhatározót, nem jár pont.	Síkgeometriai feladat – a háromszögek szögei közötti egyszerű összefüggéseket kell alkalmazni.
7.	Összetett feladat, több anyagrészt is tartalmaz: hangalak és jelentés, szófajtan, mondattan – nem nehéz, de nagyon kell figyelni, hogy pontos legyen a válasz.	Geometriai transzformációk (tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás) és függvény hozzárendelési szabályának meghatározása – a legnehezebb feladat.
8.	Szövegértés – nagyon jól felépített kérdéssor, logikus gondolkodást, nagy figyelmet feltételez.	Táblázatban megadott nagyobb mennyiségű adat alapján kell számolásokat végezni – viszonylag időigényes, ha a tanulók nem fejben számolnak, és nem veszik észre azokat a lehetőségeket, amelyek gyorsítják és biztosabbá teszik a számolást (számolási rutin).
9.	Verstani feladat – az irodalomhoz kapcsolódó feladatok mindig háttérbe szorulnak, pedig a középiskola  építene az általánosban megtanult alapokra.	Téglatest térfogatának, ill. űrtartalmának meghatározása egyszerű százalékszámítással nehezítve, majd arányossági következtetés – alapvetően nem okozhat problémát az egyes részek megoldása.
10.	Fogalmazás – látszólag nem nehéz, csak időigényes.	Szöveges feladat – egyenlettel vagy ábrával segítve viszonylag könnyen megoldható. Mint minden szöveges feladatnál, fontos a szövegértelmezés és a kellő gyakorlat.