A legtöbb szülő azzal a problémával keresi fel a gyermekpszichológust, hogy gyerekét kiközösítették az iskolában. A legújabb kutatási eredmények már megmutatják, mi lehet a kirekesztés oka.

Gyermekpszichológusok elmondása alapján a legtöbb szülő azzal a problémával keresi fel őket, hogy gyermekét kiközösítik az iskolában - íjr a Sulinet Hírmagazinja.

Az iskolai kiközösítés élménye nagyban rányomja bélyegét a gyermek kialakulóban lévő személyiségére. Az iskolai közösségi problémák heti öt napon keresztül több órán át okoznak rossz érzést. Ettől a szinte állandó negatív megerősítéstől önértékelési és önbizalom-problémák, illetve kommunikációs nehézségek alakulhatnak ki.

A kiközösítés leggyakoribb oka a másság és a másság kezelésének kérdése: az átlagtól eltérő külső-belső tulajdonságok, a különös viselkedés- vagy beszédmód és a vallási-etnikai hovatartozás. A gyerekek a megszokott normarendszerüktől eltérő ingerekre reagálhatnak úgy, ha teljesen elzárkóznak attól, aki mást képvisel, mint amit eddig láttak. Illetve agresszívabban is eltarthatják maguktól a nem kívánt élményeket, csúfolhatják, megalázhatják osztálytársuokat.

Számos esetben a szülő nem is veszi észre, hogy probléma van az iskolában.

A kiközösítés jelei

- megváltozott viselkedés - az iskolába menés elkerülése - a gyakori "megbetegedés" - étkezési szokások megváltozása - alvászavarok

Iskolaváltás? Nem mindig jó ötlet.

Mikor a szülők szembesülnek a fennálló helyzettel, az egyik első reakcó az iskolaváltás gondolata. Azonban ez nem minden esetben segíti a probléma megoldását.

A gyemekközösségek működését vizsgáló kutatások legújabb eredményei azt mutatják, hogy nem véletlen, ki melyik helyet foglalja el az adott csoporton belül. Szociábilitásunk felelős azért, milyenek lesznek a baráti kapcsolataink, a közösségben elfoglalt helyünk és szerepünk. A  szociálisan sikeres gyermekek jobbam kezelik magas indulati feszültségüket, érvelnek és kompromisszumokat kötnek, míg a peremhelyzetbe került gyerekek konfliktusba kerülnek miatta, sértődékenyekké válnak és kiszámíthatatlan érzelmi reakciókat adnak egyes helyzetekre.

Természetesen nem csak az indulati szabályozás határozza meg a közösségen belüli helyzetet. Az alacsonyan teljesítő diákok (sportteljesítmény, tanulmányi teljesítmény, stb.) általában könnyebben kerülnek peremhelyzetbe átlagosan vagy jól teljesítő társaiknál. Bár ezek a kategorizálások elsőre nagyon igazságtalannak tűnhetnek, ha belegondolunk, legtöbb társas-közösségi működésünket felnőtt korban is meghatározzák.

Hogyan segíthetsz?

A szociometriai státusz visszahat a személyiségre. A kiközösítettség tüskésséget, gyanakvást, bizalmatlanságot okoz, az állandó védekezés miatt pedig a későbbi közösségekbe is egyre nehezebb lesz a beilleszkedés.

Tudatosítsd benne az értékeit!

Segítsd a gyermeked szociális működését azzal, hogy elismered az értékeit. Magyarázd el neki őszintén, hogy az, ami miatt kiközösítik a társai valójában nem egy olyan hatalmas probléma. Fontos tisztázni, hogy mindenkinek vannak hibái, függetlenül attól, hogy mennyire látszanak azok.

Fontos, hogy ha az iskolában nem érzi magát biztonságban, akkor az otthona egy olyan közeg legyen, ahova szeret hazamenni, ahol erősnek és ügyesnek érzi magát és olyan emberek veszik körbe, akikhez bármikor bizalommal fordulhat.

Ha pedig folyamatosan erősíted az önbizalmát, könnyebben győzi majd le az áldozat szerepet és a többiek is jobban elfogadják majd, látva, hogy meg tudja védeni magát.