Leharcolt gépeken, nemritkán elavult operációs rendszerekkel és szoftverekkel kellene korszerű tudást átadniuk az informatikatanároknak szerte az országban. Gyakran a diákoknál lévő telefon erősebb és gyorsabb, mint a számítógép, amin tanulniuk kellene.

Az egyik fővárosi iskolában még Windows XP fut a gépeken, és nem is tudnának újabb verziót telepíteni, mert még a régebbi operációs rendszerek is csak döcögve működnek. Bár sokan már nem is emlékeznek a floppy-ra, ám az iskolákban még mindig vagy floppy- vagy CD-lejátszóval felszerelt gépek vannak, amikor a programokat már DVD-n adják ki – írta a Magyar Nemzet.
Ha egy kis iróniával közelítünk a helyzethez: a számítástechnikai labor olyan, mint egy tudománytörténeti tárlat, kiválóan reprezentálja a 2000-es évek vívmányait, és a naptáron kívül semmi sem jelzi benne, hogy 2015-öt írunk.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már ígéretet tett a gépparkok fejlesztésére, így az iskolák vagy várnak, vagy megpróbálnak önálló forrásból új berendezéseket szerezni.
Míg más országokban már mindennapos, hogy nem csak informatika órán használják a gépeket, így például földrajzórán a Google Earthöt használják, vagy már tableteken néznek feladatokat, addig nálunk 2000-ben kifulladt a lendület és az informatikai oktatás szellemi keretei megmerevedtek, és máig megőrizték a XX. század emlékét – vélte Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója.