Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése – többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.
Csak hárman – Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd, Szél Bernadett, az LMP és Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje – vettek részt a Független Diákparlament hétfő esti oktatási vitáján, Orbán Viktor kormányfő nem fogadta el a diákok meghívását. Fontos dolgokat mondott azonban az oktatás céljáról és a problémákról Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA főmunkatársa, aki a vita első felében leszögezte: „tanulni, felejteni és újra tanulni, a gyerekeknek leginkább erre van szükségük”.
A szakpszichológus szerint a magyar iskola azzal árt leginkább a diákoknak, hogy „minél többet tanítanak nekik, ők annál kevésbé akarnak tanulni”, úgy véli, a gyerekeknek olyan helyezetekben kell tanulniuk, amelyekben ők oldják meg a problémákat. „Nagyon okos gyerekek vannak bajban, mert a jelenlegi tananyagot meg tudják tanulni, de ha valamilyen probléma kerül az útjukba, megállnak, és arra várnak, hogy valaki oldja meg” – utalt arra, hogy központi fontosságú feladat lenne a diákok problémamegoldó készségének fejlesztése, ezt a feladatot azonban a mai oktatás nem végzi el.
Béremelés, óraszámcsökkentés, tanulmányi szabadság
A három miniszterelnök-jelölt egy-egy percet kapott a konkrét oktatási tervek ismertetésére. Karácsony Gergely szerint legalább negyedével csökkenteni kell a tananyagot, mert „minél több tudást próbálunk belegyömöszölni a gyerekek fejébe, annál kevesebb marad meg benne”, a pedagógusoknak pedig meg kell adni a tanítás szabadságát, hogy mindenki a saját eszközeit használhassa az órákon. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint „az oktatási rendszert is hagyni kell tanulni”, éppen ezért meg kellene reformálni a pedagógusképzést, nyolcévente pedig egyéves tanulmányi szabadságot adni a tanároknak, amelyet átképzéssel tölthetnének.
„A mostani NAT egy borzalom” – szögezte le Szél Bernadett, aki szerint egyértelmű, hogy új alaptantervet kell készíteni, azt a rendszert pedig fel kell számolni, amelyben egyes iskolatípusok diákjai „lebutított tartalmat kapnak”. Az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint jó döntés lenne, ha a tanárok különböző programcsomagok, „tananyagcsomagok” közül választhatnának. Újra elhangzott az LMP igen ambíciózus választási ígérete a pályakezdő pedagógusok bérének háromszorosára emeléséről.
Vona Gábor a túlterheltség enyhítését, az óraszámok és az osztálylétszámok csökkentését emelte ki, de több jogot adna a diákönkormányzatoknak is. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje visszafogottabb ígéretet tett a pedagógusoknak: átlagbérüket első lépésként a diplomások átlagbérének szintjére emelnék.
Amiben egyetértenek, és amiben nem
A legtöbb oktatási kérdésben egyetértett a három miniszterelnök-jelölt. „Úgy, hogy sokkal kevesebb gyerek van a tanteremben” – válaszolta Karácsony Gergely arra a kérdésre, hogyan kellene kinéznie a 21. század iskolájának. Szerinte akkor lehet megreformálni az oktatást, ha csökkentik az osztálylétszámot, a sajátos nevelési igényű diákokat pedig akkor lehet hatékonyan fejleszteni, ha az iskolák segítő munkatársakat alkalmazhatnak. Ezzel egyetértett Vona Gábor és Szél Bernadett is, szerintük ugyanis a pedagógusokat magukra hagyták a feladataikkal.
Kétszeres alapbér, pótlék az elmaradt térségekben dolgozóknak: ki mit ígér a pedagógusoknak?
Vissza kell adni az iskolákat az önkormányzatoknak, a pedagógusbéreket pedig emelni kell - ebben a két kérdésben nagy egyetértés volt a Civitas Intézet pénteki oktatási konferenciáján, az ellenzéki pártok oktatáspolitikusai nagyjából hasonlóan látják az iskolák és az egyetemek ügyét. A Fidesz-KDNP oktatáspolitikusai nem vettek részt a kerekasztal-beszélgetésen.
Úgy tűnik, az integráció kontra szegregáció kérdésében már nem ilyen nagy az összhang a három miniszterelnök-jelölt között. „Van egy oktatási minimum, amelyet a Jobbik nem írt alá, és azért, mert ebben van egy erős kiállás az SNI-s és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrált oktatása mellett” – utalt Karácsony Gergely arra az oktatási dokumentumra, amelyet az ellenzéki pártok és oktatási szervezetek együtt dolgoztak ki. Vona Gábor úgy reagált: azért nem írták alá a dokumentumot, mert a diákok közötti esélykülönbségek csökkentésének céljával egyetértenek ugyan, de az integráció „hogyanján” sok múlik, szerintük nagyobb szabadságot kell biztosítani integráció-szegregáció kérdésben a szakmának.
„Egy kicsit ideologikus vezéreltségű vita ez. Legyünk nyitott a valóságra. Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon maguk a pedagógusok mondják, hogy szükség lenne valamilyen differenciált oktatásirányítási lehetőségre, arra, hogy a szakma ott helyben döntse el, hogy mi a helyes” – tette hozzá.
A szülők nem ostobák, látják az állami iskolák állapotát
Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer - többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői. „Egy tizedikes diáknak heti 36 a kötelező óraszáma, pedig nem hiszem, hogy napi 7-8 órán keresztül, az iskolapadban ülve végig tudnak figyelni, ez így biztosan nem hatékony.
