Veszélybe került a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon működése az alapítványi intézmények finanszírozásának új rendszere miatt. Nem csak a Burattino van ilyen helyzetben, az alapítványi iskolák jelentős része szeptembertől csak a pedagógusok bérét kapja meg az államtól, más támogatásra nem számíthatnak.

Húsz éve foglalkozik hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű gyerekek oktatásával és nevelésével a csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon - az elmúlt fél évben azonban veszélybe került a működése, az intézménynek ugyanis havonta hárommillió forinttal kevesebből kell gazdálkodnia, szeptembertől pedig még nehezebb anyagi helyzetbe kerülhet.

A csepeli iskolában az érettségiig tart az oktatás, de szakmát is tanulhatnak a zömmel állandó anyagi, lakhatási problémákkal küzdő szülők gyerekei: táncos, zománcműves, ólomüvegező, lakberendező és informatikai képzések közül választhatnak. Tizenkét évfolyamon, illetve a két- és hároméves szakképzésben 418 diák tanul, közülük hetvenhárman fogyatékossággal élők vagy pszichés zavarral küzdenek, három gyermekotthonban pedig összesen ötvenketten laknak.

Az intézményben kora reggeltől késő délutánig maradhatnak a diákok, napi négyszeri étkezést, ruhaneműt, tisztálkodási lehetőséget, tanszereket, emellett orvosi, szociális és pszichológiai ellátást is biztosítanak számukra.

Az oktatás tandíjmentes, kiscsoportokban zajlik, a hagyományos órák mellett fejlesztő foglalkozásokat, logopédiát, mozgásterápiát, ének- és zeneórákat is tartanak a diákoknak. „A légkör nagyon családias, tegeződünk a gyerekekkel. Kirándulásokat, nyári táborokat, múzeumi látogatásokat is szervezünk, ezekre az iskolán kívül a gyerekeknek ugyanis nem lenne lehetőségük. A gyerekotthonokban 18 éves koruk után is maradhatnak a diákok, egészen addig, amíg nem képesek önálló életvezetésre” – mondta Vidó Ildikó, a Burattino szakmai vezetője.

Hiába pályáztak

A Burattino jelenleg csak a közfeladatot ellátó intézményeknek járó alapnormatívát kapja – ez havonta nyolcmillió forint – szeptember 1-jétől azonban ez sem jár automatikusan. A megoldás a köznevelési megállapodás megkötése lenne, amely legalább öt évre biztosítaná az iskola finanszírozását.

„Az elmúlt hat hónapban elvesztettük a hiánypótló oktatásért járó, havi kétmillió forintos kiegészítő állami támogatást és a fővárostól kapott, a sajátos nevelési igényű gyerekek után járó egymillió forintos támogatást is” – mondta az eduline-nak Mezei Katalin, a Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon igazgatója.

A kiegészítő állami támogatást olyan iskolák kaphatják meg, amelyek hiánypótló, állami feladatot átvállaló pedagógiai programmal rendelkeznek. Mivel a szerződések tavaly májusban lejártak, újra pályázni kellett. Körülbelül kétszáz intézmény nyújtotta be programját, ezek közül azonban csak huszonhéttel kötött szerződést az állam. A csepeli iskola nem volt köztük, igaz, augusztus végéig még megkapták a támogatást.

„Viszont több olyan intézmény volt a nyertesek között, amelyek költségtérítést vagy alapítványi hozzájárulást – burkolt tandíjat – szednek annak ellenére, hogy ezeket az iskolákat a pályázati kiírás egyértelműen kizárta. Sok iskola esetében az is kétséges, hogy valóban hiánypótló, az államtól átvállalt feladatot lát-e el” – tette hozzá Mezei Katalin.

Az eduline kérdésére a köznevelési államtitkárság azt írta: a pályázat bírálati szempontjait szakmai szervezetekkel egyeztették, főként hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató intézmények kaptak támogatást. Az államtitkárság szerint egyedi megállapodásokat is köthetnek az iskolákkal, de „korlátozottak a források”.

2013 áprilisának végére készülnek el a köznevelési fejlesztési tervek, felmérik az önkormányzatok és a magán-, illetve alapítványi intézmények közötti helyi megállapodásokat is, az adatok összesítése alapján rajzolódhat ki a kép arról, hogy mely iskolák vettek át „nélkülözhetetlen állami feladatot” - írta az államtitkárság.

"Szedjenek tandíjat"

„Kétségbeejtő a helyzet, nem tudjuk, mi az állam szándéka, egyáltalán nem tisztázták azokat a kritériumokat, amely alapján a köznevelési megállapodásról döntenek. Reméljük, hogy az iskola hosszabb távon is működhet, mivel nyilvánvalóan állami feladatot vállal át” – mondta az iskola igazgatója. Ahhoz, hogy biztosan el tudják kezdeni az új tanévet, még áprilisban meg kellene kötniük a megállapodást, mert kezdődik a beiratkozási időszak. Ha nem kötnek velük szerződést, szeptember 1-től csak a tanárok bérét fizeti majd az állam. Az államtitkárság tájékoztatása szerint ez országos átlagban jóval meghaladja az eddigi normatív finanszírozás értékét, a Burattino azonban jóval kevesebb támogatást kapna.

Valószínűbbnek tűnik ugyanakkor, hogy a köznevelési megállapodás helyett egy évre elegendő gyorssegélyt kapnak majd a legrosszabb helyzetben lévő intézmények, legalábbis ezt sugallják az előző tárgyaláson elhangzottak – mondta a Burattino igazgatója, hozzátéve: így nem tudnak hosszú távra tervezni sem ők, sem a szülők, ugyanis nincs rá garancia, hogy a támogatást a következő években is megkapják majd.

410 ezer forint gyűlt össze

A Zöld Pók Alapítvány közösségi gyűjtést indított a Burattinóért: az Indiegogo nemzetközi kampányoldalon 1706 dollár (410 ezer forint) gyűlt össze. A Zöld Pók több filmet is készített az iskola mindennapjairól, ezeket a hvg.hu-n nézhetitek meg.

A Burattinót is képviselő Alapítványi és Magániskolák Egyesületét március 20-án fogadta először az erőforrás-minisztérium: a találkozó után kiadott közleményben az áll, hogy a köznevelési államtitkárság „kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó és speciális feladatokat ellátó intézmények finanszírozása kiszámíthatóvá és biztonságossá váljon”.

A tárgyaláson Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a nem támogatott iskoláknak azt ajánlotta, szedjenek tandíjat, és azzal nyugtatta a az igazgatókat: azokat az intézményeket átveszi az állam, amelyek bedőlnek. A tandíj bevezetésének ötlete azonban abszurd egy olyan iskolában, mint a Burattino, ahol jellemzően rossz anyagi helyzetben lévő családok gyermekei tanulnak.