Nem találta jó állapotban az ombudsman vizsgálata a hazai médiaértés-oktatás helyzetét az iskolákban. Az ombudsman szerint kevés a szakképzett médiatanár, a Nemzeti Alaptantervben a médiaértés nem önálló tantárgy, a meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, valamint hiányzik belőle az online bántalmazás kezelésének módja.

Székely László hivatalból indított vizsgálatában áttekintette, hogy - kötelező óraszám növekedés nélkül - milyen módon lehetne felkészíteni a tanulókat a felelős média- és internethasználatra, megvédeni őket a káros tartalmaktól - írta a hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az oktatja médiaismeretre a gyerekeket, aki épp ráér

2013 óta a Nemzeti Alaptantervben (NAT) a vizuális kultúra tantárgyba beépülve elméletben valamennyi korosztály számára megjelennek a médiaműveltség ismeretei. A médiaértés azonban nem önálló tantárgy, és az esetek többségében nem szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokra hárul a médiaismeret oktatása.

Az alapvető jogok biztosa széles körben kért információkat a szaktárcától, a területtel foglalkozó, meghatározó civil és szakmai szervezetektől, illetve állami intézményektől. A válaszokból az derült ki, hogy a médiával, digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben.

A médiatanárok mindössze 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, és - kötelező előírások híján - médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel, vagy akit megbíznak vele, szakképesítéstől, valós tudástól függetlenül.

Komoly következményei lehetnek, ha a gyerekek nem tájékozottak

A jelentés szerint az alacsony óraszámok, állandó összevonások, korszerűtlen oktatási megoldások választása, a szakképzettséggel és kompetenciával rendelkező pedagógusok kis száma miatt a médiatudatosságra nevelés elsikkad az oktatási rendszerben.

A tanárképzés rendszerében nem szerepelnek az internet veszélyeire, az online bántalmazás jelenségére, kezelésének módjára vonatkozó ismeretek, és ezt maga a NAT sem határozza meg külön fejlesztési célként. Az ombudsman szerint ez azért is komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a mind gyakrabban előforduló online bántalmazás jelenségével, nincsenek ismereteik azokról a segítő szervezetekről, hatóságokról, amelyek a visszaélésekre adott válaszoknál, az interneten megélt traumák feldolgozásában a segítségükre lehetnének.

Ez pedig a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoz, jogsérelem közvetlen veszélyét veti fel.