Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni Közoktatás
Székács Linda

Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni

Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.

A 2024/25-ös tanévben 543 középiskola írta elő a központi felvételi megírását. Nyolccal több intézmény, mint a korábbi tanévben - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a Népszava.

A központi felvételi vizsgát az idei évben január 18-án 10 órától írják a diákok, akiknek 45-45 percük lesz egy 10-10 feladatból álló matematika és magyar feladatsor kitöltésére.

Az idei felvételi ugyanakkor a diákok és a szüleik számára némileg stresszesebb lehet, mint az előző években, október végén ugyanis arról számoltunk be; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Népszavának a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter azt mondta; ő mindenkinek azt tanácsolja, ezt valóban csak ajánlásként kezeljék.

"Ez nem egy jogszabály, nem kell kötelezően alkalmazni. Inkább csak azt mutatja, a diákoknak ezeket a pontszámokat kellene elérniük vagy megközelíteniük ahhoz, hogy a gimnáziumi továbbtanulás ne okozzon nagy nehézséget számukra, tanulmányaik során sikeresek legyenek és leérettségizzenek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy aki nem éri el például az 50 pontot, azt ne lehessen felvenni gimnáziumba. De szerencsére nem ez a helyzet" - mondta.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.